38897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás permanens fűtő- és világítógáz előállítására

Megjelent ÍÍM)1*. évi május hó 23-án-MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 88897. szám. Il/e. OSZTÁLY. Eljárás permanens fűtő- és világítógáz előállítására. DIBDJN VILMOS JÓZSEF ÉS WOLTERECK ÁRMIN KÁROLY VEGYÉSZEK LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 október hó 10-ike. Ismeretes, hogy az esetben, ha túlheví- | tett vízgőzből és szénhydrogénekből álló keveréket finoman szétosztva erősen hevített fémekre vezetünk, akkor a vízgőz fölbomlik és egyidejűleg a szénhydrogének is széthasadnak. Az eképen kapott gáz azonban ama nagy hátránnyal bír, hogy kondenzálás által széhydrogénjeinek nagy részét hamar elveszíti, azaz fénytelenné lesz. Ez nagyrészt onnét ered, hogy a szénhydrogének hasadása nem történik kellő mértékben. Megkísérelték ezen hátrányt azáltal kiküszöbölni, hogy a reakciót fehér izzásnál foganatosították. Azonban ezen intézkedés nem vezetett eredményre, mert a szén elemi alakjában levállott, ami természetesen nagy szénhydrogénveszteséggel járt. Ezen okból az említett reakciót eddigelé a gyakorlatban csak nagy világítóerővel bíró gázoknak megfelelő kis mennyiségben való előállítására használták, mely gázokat azután kis világító erővel biró gázok karburálására alkalmazták. Azonban eddigelé mindazon fáradozások eredménytelenül maradtak, melyek azt célozták, hogy az említett reakció a közönséges világítógáz helyettesítésére szolgáló gáz előállítására hasznosítassék. Ha a túlhevített vízgőzt és szénhydro- I géngőzöket fémre hagyjuk behatni, akkor a gőz behatása folytán, különösen ha fém gyanánt vasat alkalmazunk, hamar fémoxyddá alakul át, mely a szénhydrogének illetve a reakciónál keletkező szénoxyd és hydrogén által ismét fémmé redukáltatik. Azonban valószínű, hogy a fém ezen redukálása a gázfejlesztő eljárás eredményességére hátrányos, mert tapasztalataink azt mutatták, hogy a szénhydrogének tökéletes hasadása és ennek megfelelően permanens gázok, azok kondenzálás által világító- és fútőerejükből mit sem veszítő gázok előállítása csak akkor következik be, ha a szényhydrogének oxydált lémmel állandó benső érintkezésbe hozatnak. Más szóval, azt találtuk, hogy a fémnek redukálás által bekövetkező, elméletileg könnyen megmagyarázható visszafejlődését lehető tökéletesen ki kell küszöbölni, ha nem kondenzálható gázokat akarunk előállítani. A találmány célja tehát az, hogy a fémoxydnak a reakciónál föllépő gázok, mint szénoxyd és hydrogén, által fémmé való redukálása lehetőleg elkerültessék, a mennyiben arról gondoskodunk, hogy a vízgőz és a szénhydrogének ne fémoxydra, hanem csak fémoxyduloxydra hassanak be. Utóbbi gyanánt a vasoxyduloxyd mutatkozott rend-