38878. lajstromszámú szabadalom • Répakiemelő gép

- 3 -gál, üreges és hüvelyt képez, melyben a répafogó számára szolgáló külön (17) vezetékrúd szabadon mozoghat, ha a (15) hüvely mögött lévő kettős fogantyú segélyével ezen rudak egyikére behatást gyakorolunk, míg ellenben a rúd- a hüvelyben el nem tolható. A (17) rúdnak mellső vége, a jelen foganatosítási alaknál is, a (18) kengyelhez van erősítve', mely a (13) vezetéksín hosszán görgőkön halad; a sín ennél nem előre, hanem lefelé van görbítve, amint az az 5. ábrában világosan látható. A (17) vezetékrúd segélyével módunkban áll a répafogót külön is oldalt annyira mozgatni, amint azt a répasorok szabálytalanságai kívánják, még pedig az egész gép vezetésétől teljesen függetlenül. A gép egyik munkahelyéről a másikra való szállítása közben, különösen hogy a gép lejtős úton való haladásánál visszatartható legyen, a vezetésre közönséges (20) kocsirudat (2. ábra) használhatunk, mely a gépen elől a kengyelben van megerősítve. A répa kiemelésére szolgáló fogó egy tartó keretben (2. ábra) van fölfüggesztve, melynek (21) oldalrészei lefelé a kengyelekkel mereven vannak összekötve, melyek a hátsó kerékpárnak (1) tengelyét körülfogják és e körül forgathatók, azonban rajta el nem tolhatók. Az oldalrészek elől a (22) kereszttengelyt hordják, mellyel a répafogó két (23) állító csavar segélyével van összekötve, melyek alul csaknem golyóalakú (24) fejekkel ellátva, megfelelő csapágyakban, a répafogó tetején nyugosznak. Ezen utóbbit tehát emelhetjük vagy sülyeszthetjük, ha az állító csavarokat a (25) fogantyú segélyével a (26) csavaranyákban fölfelé vagy lefelé csavaroljuk. Ezen csavaranyák mindegyike két vízszintes keresztcisappal van ellátva és két villaalakú (27) feszítőrésszel körülvéve, melyek a (22) kereszttengelyen eltolható és e körül forgatható (28) ágyazásban vannak megfeszítve. A répafogó tehát a magassági helyzetnek megtartása mellett, mely magassági helyzetet annak az állító csavarok segélyével kölcsönözhetünk, oldalt szabadon mozgatható, midőn (18) kengyele a (13) vezetéksín hosszán halad, minek következtében a répasorok szabálytalanságai dacára, minden egyes répát kellően megragadhatunk. Részint a répafogónak a (23) állító csavarokban való megerősítése, részint az állító csavaroknak a (26) keresztcsapokban való mozogható elrendezése, részint a répafogónak a (18) vonókengyellel való összeköttetési módja és részint a (21) tartókeretnek a hátsó kerékpár tengelyén való megerősítése folytián a répafogó munka közben a gép hoszirányában szükségszerű mozgásképességet nyer. Ezáltal elérjük, hogy különösen hoszszű és a talajban igen erősen álló répa törés nélkül kiemelhető. Ez akként törté-i nik "hogy, amikor a répafogó az ilyen erősen álló répákat megragadja,, erőteljes ellenállás keletkezik, mely a fogónak előre való mozgását némi tekintetben megakadályozza és a fo^ót hátra felé hajlítja; a fogónak ezen, úgyszólván, rugalmassága a rendkívül erősen álló répáknak lassúbb és biztosabb kiemelését vonja maga után. Avégből, hogy a répafogó a talaj egyenetlenségei fölött tova haladhasson, a gépvezető a magasságtól függetlenül, melybe a répafogó a (23) állító csavar segélyével beállítva van, a (14) ülőhelyről a tartókeretnek mellső végét megemelheti azáltal, hogy a tartókeretet a hátsó kerékpár tengelye körül a (29) fogantyúval forgatja, mely különböző helyzetekben a (2) gépkeret oldalrészein egy merevítő rúdhoz kapcsolható. A fogantyú a (30) forgástengely körül csuklósan van elrendezve, míg második ágyazása a gépkeret másik oldalán megf elelő merevítőrúdban van és mindegyik végén egy helytálló (31) karral bír, mely a tartó keret (22) tengelyének végével mozoghatóan van összekötve. A (32) répafogó (1. ábra) acélsínből áll, mely hozzá mérten 2 cm. vastag, fölül 10 cm. széles és alul kissé szélesebb lehet. Ennek sajátos alakja, mely a végzendő kettős munkához alkalmazkodik, t. i. a répasorok mindkét oldalán a föld elvágására és a répa kihúzására, a 6—8. ábrákon van