38874. lajstromszámú szabadalom • Elgőzölögtető berendezés a közvetlen fűtéstől elvont és az elgőzölögtető készülék leülepítő terének aljába torkoló középrésszel

a -sem lassítja, sem gyorsítja, a friss folyadéknak egy részét az (f) csövek segélyével a (T) térbe vezetjük. A bevezetést azonban nem szakadatlanul, hanem a középrészben végbemenő elgőzölgés aránya szerint eszközöljük. Ha ez nagyon heves, akkor hideg folyadékot vezetünk be, a bevezetést ellenben beszüntetjük, mihelyt a középrészben való kiválás túlságos lehűlés által veszélyeztetve van. Azonkívül friss folyadék által való időszakos öblítés által az (a) falon, mely aránylag alacsony hőmérséklettel bír, kéregképződést megakadályozhatunk. A friss folyadéknak a (T) térbe való bevitele által tehát nemcsak BiZ Bi célunk, hogy hűtőleg hassunk az (R) középrészre, így tehát a fölyadékbevezetést nem szabad oly mértékben eszközölni, hogy a benlévő folyadéktól meleg elvonassék. Ebben is különbözik jelen készülék az ismert hasonló elgőzölögtető szerkezetektől, amelyeknél pl. a tér, melybe a folyadék lesülyed, úgy a fűtőtestektől, valamint az elgőzölögtető és a folyadékkamrától teljesen elkülönítve van és zárt hűtőköpeny által csupán azon célból van körülvéve, hogy állandóan ellenáramló hideg' folyadék által lehetőleg erős lehűlést érjünk el a csőtérben, de semmi esetre nem bír azon céllal, hogy az elgőzölögtetést vagy a kiválasztó folyamatot szabályozza. A (T) tér alkalmazása által tehát elérjük azt, hogy a fűtőtestnek az (R) középrészre való hatása csak annyiban függesztetik föl, amennyiben az olyan relatív nyugalmi állapot által szükségeltetik, melyben a folyadéknak kell lennie, ha azt akarjuk, hogy már kellően besűrített folyadékrészecskék vagy pedig már kiváltott kristályok nyugodtan üllepedjenek le. Más, már ismert készülékeknél ezen hatást azáltal igyekszenek elérni, hogy a középrészének keresztmetszetfölületét nagyobbra választják, mint azon terek összkeresztmetszetének fölületét, amelyben a . folyadék fölszáll. Evvel azonban a bevezetésben említett hátrányok járnak, melyek az ilynemű elgőzölögtető készülékeket, különösen, ha bennük erősen habzó folyadékokat nagy mennyiségben gőzölögtetünk el, rossz hatásfokúakká teszik. A még nem eléggé besűrített kisebb fajsúllyal bíró folyadékrészek az (R) középrészből az (S) ülepítő térbe való átmenet alkalmával a (c) forrcsövek szívó hatása által megragadtatnak, tovavitetnek és a főzőtérbe ismételten vitetnek, míg a kiválasztott és nagyobb fajsúlyú részek útjukat a forrcsövek által be nem folyásolva, folytatják és az (S) térben összegyűlnek. A különböző fajsúllyal bíró részek az (R) pihenőtérben tökéletesen szétvállanak, még pedig oly tökéletesen, hogy mindig csak a könnyebbek, melyek a besűrítés kivánt mértékét még nem érték el, vesznek részt a folyadék körmozgásában. Ezáltal természetesen az elgőzölögtetés foka eddig el nem ért értéket vesz föl. A folyadék a főzőtérből az (R) pihenőtérbe alacsony hasítékszerű (g) nyílásokon keresztül áramlik, melyek valamivel az (e) födőlemezen fölül az (a) választófalba vannak alkalmazva. Ezáltal esetleges hab-buborékok leválasztatnak és a főzőtérben visszatartatnak, hasonlóképen a forrási hullámok is meg vannak akadályozva abban, hogy a pihenőtérbe jussanak. A többi részek a (h) hasítékokon át az (a) válaszfalnak a főzőteret befödő tölcsérszerűen bővített és a (b) edényfalhoz csatolt részébe jutnak, melyet ugyancsak friss, az (i) csatornákon hozzá folyó folyadék által való öblítés segélyével a kéregképződéstől megóvunk. SZABADALMI IGÉNYEK. Elgőzölögtető berendezés, a közvetlen fűtéstől elvont és az elgőzölögtető készülék leülepítő terének aljába torkoló középrésszel, melyben a folyadékrészecskék leválasztása fajsúly szerint történik, jellemezve azáltal, hogy az (R) középteret körülvevő (a) fal a (H) fűtőteret határoló (d) fallal és az azt födő (e) lemezzel gyűrűszerű,, az ülepítő tér felé nyitott (T) részt zár be, amelyben lévő folyadék a fűtés által előidézett