38862. lajstromszámú szabadalom • Önműködően szabályozott gázfejlődéssel dolgozó acetylénfejlesztő berendezés
2 — lasztottam meg, hogy a víztartály szintjét a harangból kiszorított víz csak alig nagyobbítsa, tehát hogy a gáznyomást is csak alig módosítsa. Az (e) karbidtartályt . (d) vezetékében emelni és sülyesztsni lehet, ezt a mozgást a (g) kézi forgattyú segélyével létesítjük, melynek a (c) födélbe ágyazott tengelyére egy, a födélben forgathatóan, de el nem tolhatóan ágyazott (i) • csavarház fogazásába fogódzó (h) fogaskerék van fölékelve. Ha az (i) csavarházat forgatjuk, a rajta átmenő és az (e) karbidtartály (f) keretével mereven kapcsolt (k) csavarorsót is megemeljük, miközben a (k) csavar az (m) gázelvezető csőbe lép be, melybe a fejlődött gáz a (b) harangból az (m) csövön át áramlik be. Oldalt egy (o) biztosító cső van alkalmazva, mely a külső levegővel közlekedik és bizonyos mélységig a (b) harangbsn lévő víz szine alá ér, eme cső föladata az, hogy ha túlságos heves gázfejlődés, vagy a lámpa eloltása következtében a harangban a gáznyomás egy bizonyos értéket elér és a vízszin az (o) cső alsó torkolata alá sülyed, a fölösleges gázt elszállani engedje. Úgy az (o) biztosító cső, mint a lángzóhoz vezető (m) cső sűrű (p), illetve (n) drótszövettel van elzárva, hogy a láng a fejlesztőbe vissza ne csaphasson. Mikor a fejlesztőt üzembe kell hozni, a (c) födelet fölépítményével és az (e) karbidtartállyal együtt leemeljük és a tartályt karbiddal megtöltjük. Ezután a karbidtartályt a (g) forgattyú forgatásával a legmagasabb helyzetébe emeljük és a harangba újból behelyezzük, azután pedig a (c) födelet fölcsavarjuk. Ha már most a karbidtartályt a (g) forgattyú megfelelő forgatásával ismét süly észtjük, a harangban lévő víz szine — mely előbb a tartályban lévő vízével egyenlő volt — az (e) karbidtartályba az (r) nyíláson át befolyt vízből fejlődött gáz hatása következtében gyorsan sülyed úgy, hogy a karbidtartályt egészen a (b) harang fenekéig leereszthetjük. Ezenközben azonban az (a) tartályban lévő víz szine is emelkedik, tehát a két vízszin között a kellő gáznyomás biztosítására szükséges vízszinkülönbség létesül. Ha már most a karbidtartály a legmélyebb helyzetébe jutott, a lángzók táplálására szükséges gáz kezd fejlődni és normális üzemnél a (b) harangban a vízszín oly magasságban áll be, hogy az (r) nyíláson épen annyi víz jusson az (e) karbidtartályba, amennyi a fogyasztott gáz pótlására elégséges. Ha azonban a gázfejlődés túlságosan heves, a (b) harang gázterében föllépő túlságos nagy nyomás következtében a harangban a víz szine sülyed úgy, hogy a tartályba víz be nem juthat, tehát a gázfejlődés is megszakad. H:a a gázfejlődés a fogyasztásnál kisebb, a gáznyomás csökken és a (b) harang és (e) karbidtartály között lévő szűk, gyűrűalakú térben a víz szine igen gyorsan emelkedik úgy, hogy az, az (r) nyíláson, sőt a tartály fölső szélén a tartályba folyik és az ebben lévő karbidból gázt fejleszt. Acetylénfejlesztőmnek más, különösen egyes utca világításra szolgáló vagy más hasonló célú lámpáknál alkalmazható foganatosítási alakja látható a 2. ábrán. Itt a (t) lámpaoszlop talapzata (tl) szekrény gyanánt van kiképezve, melyben az egész acetylénfejlesztő berendezés van elhelyezve. Ez a foganatosítási alak az 1. ábrán láthatótól csak szerkezeti részletekben tér el. Hogy a fejlesztőt fagy ellen védjük, a külső (a) víztartályt és ennek (al) födelét hőszigetelőanyaggal burkoltuk, a lángzóhoz csatlakozó (u) csövet és a szabadba torkolló (v) biztosító csövet pedig lefelé, az (a) víztartályon vezettük át és oldalirányban a lámpaoszlopba húztuk, hogy a lángzóhoz, illetőleg a szabadba vezető nyíláshoz kapcsolhassuk. Eme foganatosítási alaknál a (tl) szekrényt előnyösen a (t) lámpaoszlop mellett helyeztük el, hogy a fejlesztő könnyen hozzáférhető legyen. A (tl) szekrény (z) födele legelőnyösebben a szekrénynek a (t) lámpaoszlophoz legközelebb eső éléhez van csuklósan kapcsolva és egy (zl) kiug-