38857. lajstromszámú szabadalom • Hangváltó szerkezet fúvó hangszerekhez

Megjelent 1907. évi május hó 299-én. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 38857. szára. IX/d. OSZTÁLY. Hangváltó szerkezet fúvóhangszerekhez. LÖW JAKAB HANGSZEBGYÁROS MÜNSTERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 szeptember hó 25-ike. Jelen találmány tárgya fúvóhangszerek, és pedig bádog- vagy réz-fúvóhangszerek hangváltó szerkezetére vonatkozik, mely hangszereknél — az eddig használatban lévő szivattyúk és hengerszelepek helyett — páronként működtetett szellentyűk nyit­ják, illetőleg tartják zárva a szellentyű­huzamokat. A találmány célja abban áll, hogy a hangolásnál sokkal finomiabb hang­árnyalatok legyenek elérhetők oly módon, hogy a szellentyűhuzamok — ellentétben az eddig használatos patkőalakkal — tel­jes ívben, egymással szemben álló nyílá­sokkal vannak kiképezve. A találmány to­vábbi célja a szellentyűtoknak egyszerűbb, tartósabb és tömörebb alakban való kikép­zése, valamint a nyomóbillentyűk könnyebb működtetése úgy, hogy a hangok gyorsabb váltakozással hozhatók létre. A csapószellentyű különleges berende­zése és az alkalmazott tömítőanyagok mi­nősége azon előnyt biztosítják, hogy a le­vegőáram a szellentyűhuzamokon keresz­tül való haladása alkalmával is megtörés nélkül vonul végig a hangszeren, miáltal a. hang sokkal finomabb iámyalattal ésköny­nyebben hozható létre. A mellékelt rajz 1. ábrája a hanghuzamok összekötteté­sére szolgáló szellentyűsaekrénynek elölné­zete; a 2. ábra a szellentyűszekrény alólnézete, a 3. ábra ugyanannak hosszmetszete; a 4. ábra egy bádog-fúvóhangszer hátulné­zete a szellentyűhuzamok föltüntetéséve], végül az 5. ábra egy szerkezeti rész ábrája na­gyobb léptékben kirajzolva. Jelen találmánybeli szellentyűtok a hang­szernek egy alkalmas pontján van beik­tatva és lényegében az (1 és 2) csőcsonk­kal ellátott négyszögkeresztmetszetű (3) fémtokból áll. A 4. ábrán föltüntetett szerkezeti meg­oldás szerint a (4 5) és (6) szellentyűhu­zamok oly miódon torkolnak a (3) tok ol­dalfalaiba, hogy szemben fekvő nyílásaik egymáshoz képest el vannak tolva, mimel­lett az említett huzamok fölvételére a (3) toknak (7) csőtoldatai szolgálnak. A szel­lentyűhuzamoknak ilyetén való elrendezése lehetővé teszi, hogy a levegő szemben az ilynemű hangszereknél eddig szokásos patkó­alakú vezetéssel, körívben vezettessék, mely elrendezéssel azt érjük el, hogy a hangárnyalatok jóval finomabbak és tisz­tábbak, valamint a létrehozott hangok erő­sebbek és zengzetesebbek. A saellentyű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom