38851. lajstromszámú szabadalom • Vízelosztó berendezés acetylénfejlesztők és hasonló készülékek számára

— 3 — lenő teknő között szivornyaként működnek. A (34) hozzávezető csőnek vége kevéssel a (23) befolyató serlegnek feneke fölött torkol és akként van állítva, hogy ezen csővég a billenő teknő mindkét helyzetében nem érintkezik a befolyási serlegnek fenekével és annak oldalfalaival. A vízszintes helyzetben a billenő teknő a befolyató serlegnek mellső élével a (34) hozzávezető csőhöz támaszkodik (2. ábra) és a rézsútos helyzetben ugyanezzel az éllel a (32) csőhöz támaszkodik. Hogy a fölbillenésnél kemény lökés megakadályoztassák, a (37) gumiütközővel ellátott (36) lökéshárítók vannak elrendezve. A (32) cső közvetlenül a (31) tölcsér mellett a (33) szeleppel elzárható és minden egyes (34) esőben szintén egy-egy (35) szelep van elrendezve. A víz a (39) csövön át ömlik be, még pedig a (40) tartályból (1. ábra), melyhez a mozgathatóan elrendezett (39) csőnek helytálló vége csatlakozik. Ezen célból a (31) tölcsér fölött a (38) csőtoldat van elrendezve. Alkalmas eszközök segélyével víznek a (40) tartályból való hozzáfolyása megszakítható, ha a (39) csőnek szabad végét bizonyos magasságig megemeljük. Ez akként történik, hogy ezen csővég a (41) gyűrűvel a (42) láncon van fölfüggesztve, mely az acetyléngáztartálynak föl- és lefelé mozgását a (39) csőre viszi át. Az acetyléngázfejlesztŐ berendezésnek működési módja már most a következő: Ha a gáztartály a csökkenő gáznyomás folytán sülyedt, akkor a (39) csőnek baloldali része is sülyed és az 1. ábrában föltüntetett helyzetbe jut. A víz ekkor a (40) víztartályból a (39) csövön át a (31) tölcsérbe ömlik. Ezt megelőzően a (34) csövek teljesen, a (23) serlegek pedig csak részben vannak vízzel megtöltve és az összes billenő teknők vízszintes, helyzetben vannak. A (32) elosztó csőből a víz már most először is a legelső (34) hozzávezető csőbe és ebből a (23) serlegbe folyik. A víz ezen serlegben fokozatosan a (29) átbocsátó nyílásig (2. ábra) emelkedik; ezen átfolyik és aztán a (30) nyíláson át a billenő teknő belsejébe ömlik. Ezen folyamat alatt a billenő teknő a 2. ábrában föltüntetett vízszintes helyzetben marad. A (44) tér lassanként megtelik, míg a víz a (27 válaszfalnak fölső széléig nem jut, miközben a levegő a (30) és (29) nyílásokon vagy legnagyobb részben a (28) résen és (25) nyíláson át távozik. A víz már most a (43) kamrába hatol, melyet szintén lassanként megtölt. Amint már említettük, a (44) tér megközelítőleg egyenszárú prizmát képez, amiért is a billenő teknő még akkor is megmarad a vízszintes helyzetben, midőn a (44) tér vízzel teljesen megtelt. Amint azonban a víz a (43) térben közel a (25) nyílás széléig emelkedik, az egyensúlyi állapot megzavartatik és a billenő teknő a (19) csapok körül átbillenvén és a 2. ábrában szakadozott vonalakkal rajzolt helyzetbe jut és igen gyorsan a (17) tölcsérbe üríti tartalmát. Amint látható, a (43) tér csak a teknőnek a kiürítés céljából való fölbillentésére szolgál. A fölbillenés folytán a (26) szájcsőből kiömlő víz a (17) tölcséren át a meggörbített (15) csőbe folyik, mely célszerűen előbb is már vízzel volt megtöltve, vagy még az előbbi munkaperiodusból visszamaradt vizet tartalmaz. Ezen a csövön át az egész vízmennyiség a (8) tölcsérbe ömlik és ezen keresztül a (2) fejlesztőbe jut, melyben háromszor oly nagy térfogatánál fogva az egész karbidmennyiséget néhány másodperc alatt elborítja. A fejlődött gáz a (2) fejlesztőnek fölső részében gyűlik össze és a (8) tölcsér lyukain át a födélbe és innen a (9) és (12) csöveken, valamint a (13) harántvezetéken át a szárító és tisztító készülékekbe és végül a gáztartályba jut. Mialatt a billenő teknő tartalmát a (17) tölcsérbe üríti, a víz tovább folyik be és a serlegben emelkedik, miközben ez a 2. ábrában szakadozott vonallal föltüntetett fölállított helyzetét foglalja el. A (29) nyílásnak helyzete akként van mngválasztva, hogy ennek alsó széle a befolyató serlegnek fölállított helyzeténél a (32) elosztó cső fölött fekszik. Ezáltal á befolyató serlegben lévő vízoszlop