38840. lajstromszámú szabadalom • Belső elégéssel dolgozó erőgép

szereive, kerületén pedig (11) nyílásokkal ellátva. A (2) szivattyú falában továbbá (12) szívónyílátok is ki vannak képezve, melyek akkor, mikor azokat a dugattyú el nem födi, a (2) henger egyik vagy másik végét a gázbevezetéssel kapcsolják. Hogy a gázbevezetést — mint az két­ütemű gépeknél szükséges — késleltethes­sük, a (9) dugattyú löketének egy előre meghatározott pontján, melyet a gáz kalo­rikus értékének megfelelően választunk meg, a (12) nyílások előtt halad el és így a -gáz útját elzárja. A dugattyú további mozgásánál a gáz az önműködő (8G) szele­peken az egyik vagy másik (5) illetve (6) gázkamarába és innen a gépágyon és a mótorhenger palástjában kiképezett (20, 21, 22) csatornákon a (19) mótorhengerbe meg. Ennek megfelelően a csatornáknak a hengerfejben kiképezett csatornákhoz való csatlakozási helyre egy síkban esik a (19) hengernek a hengerfejekhez való csatlako­zása helyével. Ennek az elrendezésnek kö­vetkeztében a mótor hossza csökken, a szelepekben és csatornákban a súrlódás éá lefojtás következtében föllépő munkavesz­teségek kisebbednek, tehát a mótor munka­bírása növekedik. Motorom szabályozása annak következ tében válik tökéletesebbé, hogy a kettős­hatású (2) gázszivattyú két végét egy (24) mellékcsatorna köti össze, melyben a (26) szabályozó hatása alatt álló (25) fojtószelep van bekapcsolva. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a gáztöltés egy része a másik kamarába mehessen át. A két levegőszivaty­tyút hasonló mellékcsatorna útján kapcsol­hatjuk egymással, mikor a vezetékbe ugyan­csak fojtószelepet kapcsolunk be. Lehet azonban a fojtószelepet a fővezetékbe is bekapcsolni és a szabályozóról hasonló módon működtetni. Belső el égésű motorok bebocsájtószelepeit eddig bütykös tárcsák segélyével vezérel­ték, mely tárcsákat a gép főtengelye mel­lett alkalmazott és erről alkalmas módon hajtott melléktengelyre ékelték föl. Ez a melléktengely és az arra ékelt bütykös tárcsák a találmány szerint annak követ­keztében válnak fölöslegesekké, hogy a (27) bebocsájtószelepeket (1. és 6. ábra) külön­leges módon alakított (28) gördülőemelők működtetik, melyek a (27) szelepeket az ezeket rendszerint zárni törekvő (29) rúgók hatása ellen lenyomják. A két pár (28) emelőt egy (30) rúd köti ösBze egymással hajtásukra a (33) forgattyústengelyre ékelt (32) excenterkorongok (31) hajtórúdjai szol­gálnak. Ennek következtében nemcsak a melléktengely és az ennek hajtására szol­gáló áttevés marad el, hanem a szelepek működése is pontosabbá válik és a szele­pek záródása hosszabb idő alatt történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Belső elégéssel dolgozó erőgépeknél levegő- és gázszivattyúk, jellemezve ön­működő, a dugattyúban elrendezett sze­lepek által, melyek ugyancsak önmű­ködő szelepekkel fölszerelt tápláló szelep­kamarákkal vannak kapcsolatban, mimel­lett a szivattyúhengerek öntött, csőalakú tokok. 2. Az 1. alatt védett elrendezés egy fo­ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szivattyú egyik vége meg van hosszabbítva és a szivattyú kereszt­fejének vezetékét képezi, míg a gáz­szivattyú dugattyújának kerületén hasí­tékok vannak és a gázhenger a gáz hozzávezetéssel kapcsolatban álló csator­nákkal van fölszerelve. 3. Az 1. és 2. alatt védett elrendezés egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gáz- és levegőcsatornák a gép­keretben és a mótorhenger tokjában vannak elrendezve. 4., Az 1 —3. alátt védett elrendezéssel föl­szerelt erőgép változata, azáltal jelle­mezve, hogy a gép szábályozására fojtó szelepek szolgálnak, mélyek a géz- vagy légszivattyú két kamaráját egymással összekötő vezetékbe vannak bekapcsolva. 5. Az 1—4. alatt védett elrendezéssel föl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom