38834. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép rostos növényeknek megmunkálására

következő hengerpár alsó hengerének fogas 1 kereke útján a (304) tengelyen megerősí­tett (303) fogaskerékkel kapcsolódik, melyet egy megfelelő erőforrás hajthat. A jelen ta­lálmány tárgyát képező eljárásnak az imént leírt módon hengerpárokkal való fogana­tosításánál az első hengerpárnak nyomása csak Olyan csekély legyen, hogy az csakrész­ben törje a növények szárait és ágait, miáltal elkerüljük a szemeknek számbavehető össze­zúzását a héjtól való mentesítés alkalmával. Ha ezen eljárást tovább folytatjuk é3 a rostnyalábok már jelentékenyen megszaba­dultak a növények fás részeitől, a henge­reknek egymásra gyakorolt már mérsékelt nyomása is elegendő arra, hogy a kéreg eltávolítása folytatódjék és a magoknak a növénytől való elkülönítése befejeztessék; az ekként elkülönített magok kirázatnak a rostnyalábokból, amint ezek az egyik hen­gerpárból a következőkbe mennek át. Miután az eljárást oly pontig folytattuk, melyben a magok a növénytől már nagyob­bára ki vannak választva, a hengernyomást a következő hengerpárban növelhetjük úgy hogy ezek még jobban zúzzák a fás anyag­nak esetleges kemény részeit, pl. a csomó­kat, melyek a növénynek száraiban előfor­dulnak; ezen eljárásnál a megmunkálandó anyag, mikor az a gépet elhagyja, gyakoi1 ­latilag ment a magoktól és a növény fás ré­szeitől úgy, hogy ezen eljárásnál a találmány tárgyát képező gép alkalmazásánál a szük­ségelt tilolási munka nagyban csökkentetik. Ama viszonylagosság, mely az egész hen­gersorozat között fönnáll olyan, hogy a bár­mely két hengerpár között levő len pályá­jában uralkodó feszültség a hengersorozat két más hengerpárja között lévő len pályá­jában uralkodó feszültséget befolyásolja. így pl. négy hengerpárnál az első és a második hengerpár állandóan föntartja a feszültsé­get azon pályán, mely ezen két hengerpár között fekszik, de a feszültség, mely a má­sodik és harmadik hengerpár között lévő pályán van, nem . azonos az előbbi pálya feszültségével és egymagában sem állandó; az egyenlőségnek és az állandóságnak ezen hiányai két irányban érezhetők, még pedig az első és második, valamint a harmadik és negyedik hengerpár közötti pályán olyan törekvés mutatkozik, mely a feszültséget ellensúlyozni akarja úgy, hogy a második pályának szabálytalan feszültsége abszor­beáltatik az első és harmadik pálya által. Ha a kapcsolódásnak relatív menete hibás és egyenetlenséget okoz a feszültségben az egyik pályán, mindazon előnyök, melyek a másik hengerpárok kapcsolódásának össz­hangzatából keletkeznek, nagymértékben csökkentve lesznek. A 13—18. ábrákban egy rovátka helyze­teinek sorozata van 'föltüntetve egy henger­párnak osztó köre érintkezési pontjának tá­jékában egy osztással való szögelmozdulása közben. Hat különböző helyzet van ezen so­rozatban föltüntetve, a hetedik helyzet lénye­gében véve azonos az első helyzettel, csak­hogy itt a rovátkák egy osztással tovamo­zogtak. Az összes ábrákban a (10) meridián­vonal ugyanabban a helyzetben marad; a 13. ábrában hét sugár van föltüntetve, me­lyek a kérdéses (102) rávátkának sugarával kezdődnek és ama különböző helyzeteket mutatják, melyet ezen rovátkának sugarai elfoglalnak ezen sorozatnak különböző áb­ráiban. Az említett sugarak (13)-tól bezá­rólag (18)-ig vannak jelölve; a hetedik, azaz a végső helyzet a 13. ábrában föltüntetett helyzettel azonos, csakhogy a rovátka egy teljes osztással tovább mozgott. Az ábrák azon módot szemléltetik, mely szerint a len­nek (40) pályáján két hengerpár között az állandó feszültség föntartatik; a lennek ki­bocsátása a baloldali hengerpárból azonban nem történik állandó sebességgel. Az osz­tások (13)-tól (18)-ig a lenpálya (13. ábra) azon útdarabokat jelölik meg, melyeket a len megtesz, mialat a hengereg az anagol számokat hordó sugarak közötti darabon tovább mozognak; a következő ábrák mind­egyikében a sugár, mely ezen ábrával kor­respondáló számot hord, azon útdarabot je­löli meg, melyet a len a (12) vonaltól meg­tett, mely függélyesen van azon pontból meghúzva, amelyben a rovátkának sugara átmetszi ezen rovátka csúcsát. A (11) vo­nal a (10) meridiánvonal és a (12) vonal

Next

/
Oldalképek
Tartalom