38825. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző pénztár

— 2 — emeltyű másik vége a (9) rúgó által fölfelé szorított (10) kapcsolókilincset hordja, amely a (11) fogaskerékkel kapcsolódik, mely a papírszalagot a (12) és (13) hengeren isme­retes módon mozgásba hozza. A 4. ábrában az ismertetett elrendezés legfontosabb részei vannak föltüntetve a forgattyú negyedfordulata után. Ha a forgattyút tovább forgatjuk, akkor a (6) pecek visszafordulásánál a (14) rúgó által fölfelé szorított (7) emeltyűkar ismét fölemelkedik és a forgattyú félfordulata után ismét nyugalomba jön. A forgattyú továbbforgásánál, a rekeszes gyűrű mozgásától eltekintve, melyről még később szólunk, a (4) pecek kevéssel a nyugalmi helyzet előtt, még a kétkarú (16, 17) emeltyűnek kiálló (15) végét hátra­felé szorítja. Ennek folytán fölemelkedik ezen emeltyű másik vége, melyet egyébként a (18) rúgó lefelé szorított állapotban tart. A (19) horog azután a (20, 21) tolóládát szabaddá 4eszi és a (22) rúgó, mely a láda hátsó végén van elrendezve, azt kissé ki­felé löki, míg egyidejűleg harangjelzés is­meretes módon jelzi, hogy a pénztár váltó­pénz kivétele céljából nyitva van. Esetleges pénzkivétel után a ládát ismét betoljuk, mimellett a (16, 17) emeltyű ismét becsappanés a harangjelzés ismét megszólal. Ami már most a rekeszes gyűrű beren­dezését illeti, úgy azt, mint már említettük az (5) tolórúd forgatja. Ez egyrészt (4)-nél a (3) emeltyűvel, másrészt (23)-nál a (24, 26) szögemeltyűvel áll összeköttetésben. Ezen szögemeltyű egyrészt a rekeszes gyűrű ten­gelye körül mozoghat és másrészt szabad végén a (26) csapot hordja, amelyre a (27) kapcsolokilíncs van helyezve; ez utóbbit a (28) rúgó a rekeszes gyűrűhöz szorítja. A kilincs még a (29) toldattal van ellátva, mely úgy van elrendezve, hogy közte és a rekeszes gyűrű között még hézag marad. A rekeszes gyűrű hátsó oldalán, a pénz­bedobó-nyílással épen szemben, a (31) csap van elrendezve, amelyen a kétkarú (32, 33) emeltyű mozgatható. Ezen emeltyűnek a készülék forgattyújával szemben fekvő karját j a (34) rúgó a rekeszes gyűrűhöz szorítja, ; mimellett az zárókampó gyanánt van kiké­pezve. Ezen emeltyű másik (32) vége hegyes és, ha (33) karja le van nyomva, a rekeszes gyűrűből kissé eláll, azonban csak annyira, hogy a (27) kapcsolókilincs (29) toldata fölötte átnyúlhat. A rekeszes gyűrű külső kerületén a körül­futó külső (35) gyűrűt hordja, amely úgy van elrendezve, hogy a (27) kapcsolókilincs ezen gyűrűn kiképezett kivágásokba kapasz­kodik és a (32) emeltyű lenyomása alkal­mával a gyűrű alatt a tulajdonképeni re­keszes gyűrűre szorosan ráfekhetik. A (35) rekeszes gyűrűn kiképezett kivá­gások száma a rekeszek száma szerint vál­tozik; jelen esetben (7) rekesz van föltün­tetve. A rekeszes gyűrű a (36) lemezen mozoghat, amely két oldalán kiképezett ki­ugrásainál fogva a készülékben rögzítve van. Ezen lemez belül a (37) nyílással van ellátva, amelyen keresztül a bedobott pénz a pénztárba szállíttatik. A rekeszes gyűrűt már most a következő­képen hozzuk mozgásba: A nyugalmi helyzetben (5. ábra) a (27) kapcsolókilincs közvetlenül a rekeszes gyűrű­nek a (37) nyílás mögött fekvő kivágásaiba kapaszkodik. A (24, 25) szögemeltyű a leg­szélső visszatolt helyzetében van. A (32, 33) emeltyű a rekeszes gyűrűt rögzíti. Ha már most a forgattyút forgatjuk, akkor először a (27) kilincs mozog előre és ennek megfelelőleg a (35) gyűrűből kiemelkedik. A forgattyú negyedfordulata után a 6. áb­rában föltüntetett helyzet adódik. A forgattyú továbbforgatásánál a 7. áb­rában föltüntetett helyzetet érjük el (a for­gattyú félfordulata után). A (27) kilincs a (35) gyűrűnek a (37) nyílás után fekvő második kivágásba becsappan. Ennek folytán a (29) toldat a (32) emeltyűre szoríttatik és ennek másik (33) vége a maga részéről a (35) gyűrűt fölszabadítja. Ha a forgattyút most már tovább for­gatjuk, akkor az (5) rúd visszafelé mozog és a (27) kilincs emellett a rekeszes gyűrűt magával viszi, amikor is a (33)-nál lévő kampó a (35) gyűrűn csúszik. A rekeszes • gyűrű most már mindaddig mozog, apug a

Next

/
Oldalképek
Tartalom