38817. lajstromszámú szabadalom • Újítás hengeres gyorssajtók ide-odamozgó nyomólemezein
Megjelent 190?. évi május hó 16-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 38817. szám. IX/e. OSZTÁLY Újítás hengeres gyorssajtók ide-oda mozgó nyomólemezein. MASCHINENFABRIK ROCKSTROH & SCHNEIDER, NACHF. A.-G. CÉG DRESDEN-HEIDENAUBAN. A szabadalom bejelentésének napja 190Ö- október hó 18-ika. Hengeres gyorssajtóknál éles levonatok biztosítása céljából rendszerint megelégedtek avval, hogy a nyomókocsi ide-oda mozgó nyomólemezét a nyomtatás közben föllépő alakváltozásoknak csökkentése céljából kellően merevítették és elég szilárdra méretezték. Minthogy azonban a gyorssajtók munkasebességével szemben a nyomdák az eddigieknél is fokozottabb követelményeket támasztanak, ez az eddig kizárólag alkalmazott rendszabály nem elégséges, illetőleg lehetetlen a munkasebességnek kívánatos fokozása. Ez a körülmény arra vezetendő vissza, hogy a nyomólemez üzemközben rázkódásoknak van kitéve, mit az idéz elő, hogy egyrészt a hajtóberendezés, másrészt a vezetékben föllépő súrlódás támadási pontja nem esik a nyomólemez súlypontjába, ill. súlypontsíkjába. Ennek következtében a szokásos módon szerkesztett gyorssajtóknál az ide-oda mozgó tömeget mozgató erők, a tömegek tömegnyomatékai és a különböző síkokban föllépő súrlódási ellenállások hatása alatt a nyomtató lemez minden gyorsulási és lassúdási időszakában, első sorban pedig a löket végpontjaiban forgatónyomatékok lépnek föl, melyek a nyomtatólemeznek egyoldalú fölbillenését, illetőleg a vezetékről való leemelkedését idézi elő, mi a levonat minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. Eme hátrány elkerülése céljából a hajtóerő, valamint a súrlódási ellenállások támadási ponjait lehetőleg a nyomólemez súlypontján átmenő síkba vagy ehhez oly közel helyezzük, amily közel azt a bevezetőleg jelzett szerkezeti tekintetekből csak helyezhetjük. A csatolt rajzon a találmány szerint, szerkesztett gyorssajtó egy foganatosítási alakja látható, melynél a kocsit ismert módon sűrített levegővel, nyomás alatt álló vízzel vagy más hasonló hajtnközeggel táplált motor közvetlenül hajtja. Eme rajz 1. ábráján a sajtó egy oldalnézete, 2. ábráján homloknézete látható, melynél a mótor (b) dugattyúrúdja a (c) nyomólemezhez van kapcsolva, míg az (a) mótor maga a (d) alapzattal van össze^ kötve. A mótor irányában a nyomólemeznek egy ürege van úgy, hogy a nyomólemezen átmenő dugattyúrúd támadási pontja lehetőleg a nyomólemez súlypontjába esik. A 3. ábrán egy másik fogauatosítási alak látható, melynél egyetlen középen elhelyezett mótor helyett két, a nyomólemez két