38796. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ellenállással hevített kemence és eljárás ebben eszközlendő fémkohászati folyamatoknak foganatosítására

A mellékelt rajzokban a jelen találmány tárgyát képező kemence több foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a kemence egyik fogan atosítási alakjának metszete a 3. ábrának A—B vonala szerint; a 2. ábra a kemence oldalnézete; a 3. ábra vízszintes metszete; a 4. ábra metszet a 3. ábrának C—D vonala szerint. A kemence a két nagyobb (1 2) tartálylyal bír, melyeket a két (3 4) csatorna köt össze, melyekben a tulajdonképeni hevítés megy végbe. A kemence forgáscsapok segélyével az (5) csapágybakokban van fölfüggesztve és ezen csapok egyike a (6) kart hordja, mely a (8) lánc, vagy hasonló eszköz segélyével a fogaskerekű (7) hajtószerkezettel van összekötve, melynek jobbvagy balirányú forgása a kemencének lengő mozgást kölcsönöz. Célszerű a láncot a (6) karral egy beállítható rész, pl. a (19) csavaranya segélyével összekötni, hogy a lengő mozgás löketnagyságát módosíthassuk. A kemencének lengő mozgása helyett a megömlesztett anyagot egy tűzálló testnek a tartályok egyikébe eszközölt benyomása. által hajthatjuk át a szűk csatornákon. A beadagolt anyagnak mozgását még akként is létesíthetjük, hogy a kemencének egy vályújában egy tűzálló testet helyezünk el, mely igen közel fekszik a vályú falaihoz úgy, hogy a hevítési csatornák ezen tűzálló test és a vályú falai között képződnek. A tűzálló testnek mozgása által a vályú falaihoz képest vagy fordítva a beadagolt anyag a csatornákon áthajtatik. A kemence indukciós kemence gyanánt is foganatosítható, melyet oly ferdén állítunk, hogy a . megömlesztett anyagnak mélysége a kemence egyik részében sokkal kisebb, mint annak többi részeiben. Ezen kemencét aztán egy központos tengely körül forgatjuk, miközben a kevésbbé mélyebb rész folytonosan helyét változtatja és így az anyag mozgását okozza. A kemencének ily foganatosítási alakja az 5., 8. ábrákban van föltüntetve. Az 5. és 6. ábrák a kemencének nézetei két különböző oldalról; a 7. ábra annak fölülnézete; a 8. ábra pedig függélyes metszete. A kemence a (9) kerekek segélyével a (10) aljon nyugszik, mely (mint az 1—4. ábrákban) csapokkal az (5) csapágybakokban van fölfüggesztve. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a kemencét a kivánt ferde helyzetbe való beállításon kívül egyszersmind körülforgassuk. 9—12. ábrák függélyes metszetben, oldalnézetben, vízszintes metszetben és a 9. ábrára merőleges metszetben szintén egy indukciós kemencét tüntetnek föl, mely lengő mozgásra van berendezve és az (5) csapágybakokban van fölfüggesztve. A salaknak a hevítési csatornákba való behatolását és ezek oldalfalainak elpusztí tását azáltal akadályozhatjuk meg, hogy a tartályok, ill. bővületek között a megömlesztett anyagba nyúló válaszfalakat rendezünk el. Ily esetben a hevítési csatornák szerkesztésénél csak a szükséges tűzállóságot, a mechanikai szilárdságot és a hőszigetelést kell tekintetbe vennünk, míg az ellenállóképességet a salak pusztító hatásával szemben figyelmen kívül, hagyhatjuk, ami különösen indukciós kemencéknél fontossággal bírhat. A megömlesztés vagy a hevítés és a fémkohászati folyamatoknak foganatosítása célszerűen a tartályokban történhetik, melyeknél a salak befolyását természetesen tekintetbe' kell vennünk. Gyakran célszerű a tartályok közül egyet vagy többet nagyobb méretben készíteni, mint a másikat, ill. többit és a nagyobbakat tisztán csak a fémkohászati folyamatokra használni, míg a kisebbek azon anyagrész fölvételére szolgálnak, mely azokra a hevítési csatornákon keresztül a nagyobb tartályokból átömlött, hogy aztán ismét a nagyobb tartályokba visszamozgatva, ezekben a fölvett hőt leadja. Gyakran célszerű továbbá, hogy a megömlesztett anyagnak a kemencéhez viszonyított mozgását szabályozni lehessen.