38788. lajstromszámú szabadalom • Berendezés alakos keresztmetszetű rudak összekötésére

ferdén áll be, (mit a 3. ábrán oly célból, hogy jobban szembetűnjék, túlozva tüntet­tünk föl). A (D, D') ékek akként vannak alakítva, hogy a berendezés meghúzását biztosító erőket létesítsen. Mindegyik ék a saru felé fordult oldalán henger gyanánt van alakítva és eme hen­gerfölület hossza egy negyedkör (c, cl) úgy, hogy az (0, E) erő eme negyed kör középpontján megy át és iránya az (A, A') rudak és a (B) saru (a, al) érintkezés fölü­letével hegyes szöget képez. Mindegyik ék két ponton érintkezik az (A, A') rudakkal, ezek talpának oldalfölületén és fölső lejtős (a3, a4,) fölületén. Ily módon az (0, E) erő két összetevőre bomlik: a vízszintes (H vagy H') és a füg­gélyes (P vagy F') összetevőre, az (a3, a4) fölületekre merőleges. A két (F, F') össze­.tevő egyetlen függélyes (G) erővé tevődik össze, mely rudakat a (B) saru (a, al) fölü­letére szorítja. Ily módon tehát a kötés állékonysága teljesen biztosítva van. Ezenkívül a (D, D') ékek a (d, dl) fölü­letben az (A, A') rudak nyakát is érintik, de erre nyomást nem gyakorolnak úgy, hogy ha a rudak nyaka bármely okból ol­dalirányban kitérni igyekszik, ebben azt meg nem gátolják. Világos, hogy ha két másként alakított rudat kell egymással kapcsolni, ez csupán a (B) saru és a (D, D') ékek alakjainak, esetleg számainak megváltoztatását köve­telné meg, hogy ekkor is oly kapcsolás legyen létesíthető, melynél a szorító erők iránya és nagysága a kapcsolat állékony­ságát biztosítja. Hogy a kapcsolás önkényes megereszke­dése ki legyen zárva, a saru és ék közé (K) peckeket stb. (3. ábra) verhetünk be, melyek a jelzett részek megfelelő bordái­ban foglalnak helyet. Eme kötés a hő okozta kiterjedést sza­badon megengedi és ezt nem is határolja. Hogy a kiterjedést határolhassuk, a rúd nyakának két oldalán kell csak (L, L') di­latációs lemezeket alkalmazni, melyek kö­zül az egyiknek (1) peckei a rudak nyakán és a másik lemezen kiképezett furatokon megy át vagy pedig mindkét lemezt és a rudakat furatokkal látjuk el, melyekbe csa­varorsókat húzunk. Ha a rudakat egymással keresztező hely­zetben kell egymással kapcsolni — pl. sin­kereszteződést létesíteni — az 5. és 6. áb­rán látható elrendezéshez folyamodunk. Itt a sarunak (C) bordái vannak, melyek akként vannak alakítva, hogy közéjük és a kap­csolandó rudak közé a (D) ékeket bever­hessük, melyek azután a kapcsolatot min­den irányban létesítik. Igen természetes, hogy az a berendezés is kiképezhető oly módon, hogy a hő okozta kiterjedést sza­badon vagy bizonyos határokon belül lehe­tővé tegye. Magától érthető, hogy a találmány tár­gyát képező kapcsolás más rudak, nemcsak vasúti sínek összekötésére is használható, igy pl. rácsok és keretek készítésére, álta­lában tetszőleges keresztmetszetű rudak kapcsolására. A leírt kapcsolás tehát egyetlen saru és több ék alkalmazásával lehetővé teszi, hogy teljesen megbízható kapcsolatot létesítsünk, melynél a föllépő szorító erők iránya és nagysága teljesen meg van határozva, me­lyet tehát ezért igen gazdaságosan és meg­bízhatóan lehet szerkeszteni. Ezenkívül az ily kapcsoló berendezés föl és leszerelése is igen egyszerű. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés alakos keresztmetszetű rudak összekötésére, Jellemezve a rudakat az összekötés helyén részben körülvevő egyetlen saru és egy vagy több, a ru­dak és a saru közé bevert ék által, mely utóbbiak olyan alakúak, hogy beverve úgy támaszkodnak a rudakra és a sa­rura, hogy a kapcsolást létesítő szorító erők irányát és nagyságát pontosan meg­határozva a kapcsolat stabilitását és sza­bad kiterjeszkedését biztosítják. 2. Az 1. alatt védett berendezés egy foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy hogy a hő okozta kiterjedés határolására

Next

/
Oldalképek
Tartalom