38772. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok elektrolízisére
Megjelent 1907. évi május hé 1 0-én. MAGY SZABADALMI SZABADALMI LEÍRÁS 38772. szám. VII/d. OSZTÁLYKészülék folyadékok elektrolizisére. LONDEI LUIGI HIVATALNOK TERNIBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 április hó 7-ike. A jelen találmány tárgya folyadékok, oldatok és olvasztott állapotban levő anyagok elektrolizisére szolgáló készülék. A készülék áll az elektromos áramot vezető két lemezből, melyek a készülék két sarkát képezik. Ezeket a sarkokat jólvezető, fémes vagy nemfémes anyagból való diafragma választja el egymástól, melyet egymás fölött elrendezett csatornák egy sorozata képez akképen, hogy a fölső csatorna a közvetlenül alatta elhelyezett csatornával hidraulikus zárást képes létesíteni. Ezen driafragmát elektromosan szigetelni kell azon két lemeztől, mely a készülék két sarkát alkotja. A diafragma alakja úgy van választva, hogy lehetővé váljék, hogy az elektrolit folyadék a leghosszabb molekuláris mozgásokat végezze, míg a hidraulikus zárás megakadályozza, hogy azok a termékek, melyek a készülék pozitív oldalán keletkeznek, ne elegyedhessenek azokkal, melyek a negatív oldalon képződnek. A készülék ellenállása csökkentve van azáltal, hogy a diafragma vezetőanyagból készül, a mi lehetővé teszi az elektrolitrendszerre gyakorolt Joule-féle hatás nagy részének kiküszöbölését. A találmány a mellékelt rajzon van föltüntetve, ahol az 1. ábra a diafragma elölnézete, míg a 2. ábra egy cellának függélyes metszete. Az (a) és (b) lemezek (2. ábra) a különnemű (-{- és —) villamos áramok vezetésére szolgálnak ; ezen lemezek körülveszik a (c) tömítéseket és az (e) diafragmát. A (c) tömítéseknek kettős célja van, nevezetesen egyrészt izolálja a két (a) és (b) sarkot egymástól, valamint az (e) diafragmától és másrészt megakadályozza az elektrolitfolyadék kilépését, mely az elektrolitos kamara tires tereiben foglaltatik. Az (e) diafragmát egy külső keret alkotja, melybe Y alakú bordák vannak beállítva. Ezen bordák akképen vannak elhelyezve, hogy az Y alsó szára alacsonyabb nívóban van, mint azon Y két szára, mely az alsó bordát képezi. Természetes, hogy azon esetben, a mikor valamennyi kamara meg van telve folyadékkal, az Y szárai tartányt képeznek, mely a folyadékot összegyűjti és azon Y szára, mely fölötte van, belemerülvén a folyadékba, vízzárást létesít a diafragma két része között; azaz az (a) elektróda irányában és a (b) elektróda irányában levő részek között. Ha a villamos áram keresztülhalad,
