38766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás eres acél előállítására

elkerüljük, mimellett a gázt vagy gőzt a folyadék gyorsan kondenzálja és ismét ab­sorbeálja, mire ugyanazon oldatot veszteség nélkül vagy csak kevés veszteség mellett ismételten használhatjuk anélkül, hogy ha­tása érezhetően megváltoznék. Bizonyos esetekben előnyösnek mutatko­zott az oldaton és a darabokon kis feszült­ségű elektromos áramot átvezetni, mialatt a darabok az oldat hatásának vannak ki­téve. Az áram az oldat hatását gyorsítja és alkalmazása különösen, akkor célszerű, ha a kezelendő darabok nagyobb vastagsággal bírnak. Az oldat a kezelendő acél vagy vas vegyi összetételét nem változtatja meg, hanem a molekulák új elhelyezkedését létesíti, úgy mint az öntöttvasnak kovácsolt vassá való átalakításánál. Az eljárás céljára úgy a sok szenet tartalmazó acél, mint a kevés sze­net tartalmazó acél is alkalmas. Az oldat hatása még vastag darabok tömegén is tö­kéletesen áthatol és a molekulákat arra kényszeríti, hogy egymásmellé sorakozzanak és így szálakat vagy szálnyalábokat képez­zenek. A találmány nem abban áll, hogy miképen hat be az oldat a vasra vagy az acélra, minthogy biztosan nem állapítható meg, hogjr miben áll ezen behatás. Tény azonban az, hogy közönséges acél, mely egy ütéssel könnyen törhető, a találmány tárgyát képező eljárás által szívóssá lesz, hogy csak igen nehezen törhető és hogy törési föUilete kifejezettebben szálas külső­vel bír, mint a kovácsolt vas törési fölü­lete. Az acélnak adott föntemlített tulajdonság tartós és az acél jellegét az edzhetőség te­kintetében nem változtatja meg. Az eljárás értelmében keményített acél újból hevíthető, anélkül, hogy az eljárás folyamán fölvett eres szerkezet megbontatnék, az acél bár­mely tetszés szerinti fokig edzhető. Az acél még akkor is eres és a kapott szívósságot még akkor is megtartja és nem lesz me­revvé, ha a lehető legnagyobb mértékben keményíttetett, míg közönséges acél nagy­mértékű keményítősnél merevvé válik. A találmány értelmében előállított acél továbbá könnyen hegeszthető és két acél­darab ily módon benső összeköttetésbe hoz­ható, úgy mint a kovácsolt vasnál. A találmány értelmében előállított vas is igen szívós. Sőt a föntleírt módon kezelt öntöttvas is, — mely bár nem veszi föl vi­lágosan az acél szálas jellegét — lényege­sen kevésbbé merev mint az eljárás értel­mében nem kezelt öntöttvas. Az alkalmazott anyagok aránya könnyen megváltoztatható és nem szükséges okvet­lenül a megadott arányt használni. A fönt i megadottnál több víz alkalmazásánál azon mélység szabályozható, ameddig az acélra az oldat behat. Ily módon acél és vasrésze­ken tetszés szerinti vastagságban oly külső köpenyt állíthatunk elő, mely eres anyagból áll és mely a fémnek kezelés nélkül ma­radt belső tömegét körülveszi. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás eres acél előállítására, jellemezve, azáltal, hogy vörösmelegre hevített acélt illetve vasat nyitott tartányban, vagy nyomás mellett, zárt tartányban oly ol­datba merítünk, mely körülbelül 1,1 / 300 súlyrész hippursavból, 1/zoo « magnéziumchloridból, 720 « chlórból, 4 « nátriumchloridból (kö­zönséges só), 4 « szalmiákból, / • 800 « ammóniákból és V30 « vízből áll. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kezelt daraboknak az oldatba való merítése alatt elektromos áramot vezetünk az ol­datba. fALUS - ílZVÉNíTÍPSASi'- NYOMDÁJA PtlPAPBíTSV

Next

/
Oldalképek
Tartalom