38752. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mindennemű kések élesítésére

- á -13. ábra az élesítő közegek, a rugók és ágyazás fölülnézete az élesítő közegek nyugalmi helyzeténél, végül a 14. ábra ugyanilyen fölülnézet, a részek ama helyzeténél, mikor a kés éle az élesítő közegek között elhalad. A körívalakú (K) éllel bíró (M) kés (1. ábra) (B) csapjára (S) tok van forgathatóan ágyazva, melynek két oldalán (H) tartók segélyével (f 1 és f2) lemezrugók vannak elrendezve, melyek szabad végeiken (ti) és (t2) élesítő közegeket hordanak (4. és 5. ábra). Az (S) tok fölött (R) kampó csúsztathat, mely a két ívalakú lemezrúgót közrefogja és melynek elcsúsztatása által az élesítő közegek rúgófeszültsége szabályozható. Az (M) kés ívalakú (K) élének középpontja (P), a tok pedig a (B) csap körül i forog. Ha az (S) tokot elforgatjuk, az ebbén ágyazott élesítő közegek a lemezrugók által a kés,élének mindkét oldalához szoríttatnak, mikor is annak következtében, hogy a (B) és (P) pontok különböző helyen vannak, a kés éle mindkét oldalán megélesíttetik, minthogy az élesítő közegeket ekkor rézsútos élesítő éleikkel a kés éle mentén fokozatosan elcsúsztatjuk. A 8—10. ábrán látható kiviteli alaknál a (tl) és (t2) élesítő közegek a késtől elkülönített lehúzható (S) tokban vannak ágyazva. Ha a tokot e késről egyenesen lehúzzuk, az élesítő közegek az (R) kampó útján öszszetartott (fl) és (f2) rugók által fokozatosan egész hosszukban a késélhez szoríttatnak, mikor is a rézsútos (tl) és (t2) élesítő közegek a kés élét megélesítik. Míg a fönt leírt két kiviteli alaknál az élesítő közegek a tok mozgásánál a késéi mindkét oldalán végigcsúsznak, addig a 11—14. ábrán látható és kenyér, hurka vagy más efféle vágására szolgáló gépnél az élesítő közegek helytállóan vannak ágyazva és a kézzel vagy más alkalmas módon forgatott kés éle minden egyes körülforgásnál az egyes vágások után az élesítő közegek között átvezettetik. A gép (S) keretében vagy tokjában alkalmas módon (B) csapszög körül ágyazott kés körívalakú éllel bír, melynek középpontja a késnek teljes vonalakkal kihúzott (Ml) állásánál (11. ábra) (P)-ben van. Az (Ml) állást a kés a vágás kezdetén foglalja el, a pontozottan föltüntetett (M2, M3) állásokat pedig akkor foglalja el a kés, mikor a kés forgáspontja alatt ágyazott (tl) és (t2) élesítő közegek közé lép, illetőleg azokon keresztül ment. A (tl) és (t2) élesítő közegek hátsó végei a gép keretében lévő (rl és r2) csapszögek körül forgathatóan vannak ágyazva, mellső végükön pedig (f) rúgó útján vannak egymással összekötve, mely az élesítő közegeket használaton kívül a 13. ábrán látható helyzetben tartja. A kés az élesítő közegek között történő áthaladásánál utóbbiakat az (f) rúgó ellenében szétnyomja (14. ábra). Mint említettük, a kés az élesítő közegekhez képest körben futó vagy pedig ideoda menő mozgást végezhet. Ajánlatos oly késeknél, melyek kevésbbé egyenletes és részben kemény anyagmegmunkálására szolgálnak, az élesítő közegeket kőből előállítani és a rúgónyomást aránylag csekélyre venni. Egyenletes és könnyen megmunkálható anyagnál aránylag nagyobb rúgónyomás alatt álló acélélesítő közegek nyernek előnnyel alkalmazást. A két élesítő közeg a metszőélhez képest annál kisebb szög alatt állíttatik be, mennél élesebbre kívánjuk a kést köszörülni. E szög kisebbítésénél egyszersmind a | rugók is kisebb feszültségre állítandók be. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés mindennemű kések élesítésére, jellemezve kerek késélnél ezzel forgathatóan összekötött, egyenes vonalú késélnél pedig tőle elkülönített és egyenes irányban lehúzható (S) védő tok által, melyben rúgónyomás alatt álló (tl) és (t2) élesítő közegek akként vannak