38741. lajstromszámú szabadalom • Műtrágya és eljárás előállítására

Megjelent 1907. évi május hó 6-án. MAGY. a KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 88741. szám. X/h. OSZTÁLY. Műtrágya és eljárás előállítására. WESTDEUTSCHE THOMASPHOSPHAT-WERKE G. M. B. H. CÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 december hó 6-ika. Megkísértették már oly trágyaanyagok előállítását, melyek a három főnövénytápszert, káliumot, foszfort és nitrogént tartalmaznák. Erre a célra azonban kizárólag mechanikai úton jártak el, amennyiben az egyes lemért alkatrészeknek keverését vagy össze lapátolás és átlapá,tolás útján foganatosították vasrosta alkalmazása mellett, vagy pedig dezintegrátort használtak erre a célra, ha a trágyasók igen nagy szemcsenagysággal bírtak, vagy ha igen egyenletes keverést akartak elérni. Vegyi úton eddig azonban csak olyan trágyát állítottak elő, mely az említett elemek közül csak kettőt tartalmazott, vagy melyeknél a nitrogén ammoniáknitrogén alakjában volt lekötve. Olyan trágyaanyagokat, melyek mindhárom elemet tartalmazzák (különösen olyanokat, melyek nyers sókból állíttattak elő) és melyeknél a nitrogén salétromnitrogén alakjában van kötve, eddig sem egyetlen egy kémiai műveletben elő nem állították, sem pedig általában trágya gyanánt sem használtak. Oly termék használata, melyet káli, foszfor* és nitrogén-oxygénvegyületek kémiai átalakulása útján kapunk, lényeges előnynyel jár úgy a mechanikai úton kevert, mint a káli és foszfor mellett ammoniáknitrogént tartalmazó trágyákkal szemben. Mechanikai úton kevert káli-foszfornitrogéntrágya nem állandó. Előállításához csak bizonyos, már meglehetősen tiszta sók használhatók. Sok növény- és talajféléhez csak nehezen alkalmazkodik. Az ammoniáknitrogéntrágyák ammóniák fejlődése közben aránylag könnyen bomlanak és ezáltal trágyaértékükből veszítenek. Ezen összes hátrányokat elkerüljük azáltal, hogy vegyi átalakulás útján kapott káli-foszfor-salétromnitrogén-terméket használunk trágya gyanánt és ehhez járulnak még azok az előnyök, hogy ezen termék előállításához olcsó, nyers sók és hulladéklúgok használhatók, melyek eddig csaknem értéktelenek voltak és ártalmatlanná tételük részben tetemes költségeket okozott. Ezenkívül a salétromnitrogén gátlólag hat bizonyos baktériumszerű növénykártevők fejlődésére, melyek ammoniákos közegekben a szaporodásukra előnyös előföltételeket találják meg. A kémiai úton előállított káli-foszfor-salétrom-nitrogén-termék alkalmazása trágyaszer gyanánt, tehát úgy gazdasági szem-