38723. lajstromszámú szabadalom • Eljárás wolframból vagy molibdénből álló izzótestek előállítására elektromos izzólámpákhoz

Megjelent 1907. évi május hó 2-án. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 38723. szám. VII/h. OSZTÁLY. Eljárás wolfrámból vagy molybdénből vagy e két fém ötvözetéből álló izzótestek előállítására elektromos izzólámpákhoz. EGYESÜLT VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG ÚJPESTEN. II. Pótszabadalom a 35427. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1906 február hó 5-ike. A 35427. számú törzsszabadalomban és a 38337. számú pótszabadalomban oly eljárás vau ismertetve wolfrámból vagy molybdénből vagy ezen fémek ötvözeteiből álló izzószálak előállítására, mely abban áll, hogy a ti.zta vagy az említett fémeket tartalmazó vékony fémszálakat ezen fémekkel vonjuk be és ezután a szálakat, melyek tiszta vagy fémet tartalmazó szénmagból és fémburkolatból állanak, rövid ideig elektromos áram hatása alatt közömbös gázatmoszférában magas hőmérsékletnek teszszük ki, mikor is a szenet az ezt körülvevő fém föloldja. Megfelelő módon foganatosított széntelenítés útján ezen szálakból tiszta fémszálakat kaptunk. A törzsszabadalom értelmében a szénszálra kellő vastagságú fémréteget kell lecsapni, hogy a szénnek a fémben való föloldása nehézség nélkül végbemenjen. Ha azonban rendkívül vékony fémszálakat akarunk előállítani, kénytelen vagyunk nemcsak igen vékony szénszálakat alkalmazni, hanem egyszersmind a szénszálra lehetőleg kevés fémet lecsapni. Ilyen körülmények között azonban a szénnek föloldása az ezt körülvevő fémben csak nehezen megy végbe ós megtörténhet, hogy a szál belsejében a szémnag egy része még visszamarad. Ilyen esetekben célszerűnek mutatkozott a törzsszabadalomban, illetve a pótszabadalomban ismertetett eljárást akképen módosítani, hogy a szén oldása és a széntelenítési folyamat úgyszólván egyesíttetik. Erre a célra közömbös gáz gyanánt hydrogént alkalmazunk, mely tudvalevőleg sem a wolfrámfémre, sem a szénre vegyi hatást nem gyakorol. A bydrogénhez csekély menynyiségű oxydáló gázt, illetve gőzt, pl. vízgőzt adunk, hogy a széntelenítés ismert módon a vízgázeljáráshoz hasonlóan végbemehessen. Ebben a gázelegyben már most a fémmel bevont szálakat elektromos áram útján izzásba hozzuk, mikor is a következő reakciók lefolyását tételezzük föl. Közvetlenül az áram megindítása után a szénmag egy része telítésig föloldódik az ezt körülvevő fémben, míg a szén többi része szabad állapotban a magban marad. A következő pillanatban azonban a szálfölületén ászén, mely itt már oldott állapotban van jelen, a gázelegy oxydáló alkatrészével reakcióba lép és szénoxyddá alakul át. A fémnek ily