38719. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elgázosító robbanó erőgépekhez
Megjelent 1907. évi május hó 2-áu. MAGY. /tér** KIR. kíSSS SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 88719. szám. V/d/a. OSZTÁLY. Önműködő elgázosító robbanóerőgépekhez. ANTON SCHEIBEBT CÉG WIENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 október hó 11-ike. Jelen találmány tárgya önműködő elgázosító robbanóerőgépekhez, különösen olyanokhoz, melyek automobilok hajtására szolgálnak. Ezen elgázosító a mótor hajtásához szükséges közeget (benzint) szétporlasztja, mimellett a szétporlasztott közeg levegővel elegyíttetik. Az ily módon kapott szétporlasztott, illetőleg elgázosított benzint azután ismeretes módon a beszívott levegő karburálására használjuk. Jelen találmány tárgyát tevő elgázosító különösen oly erőgépekhez van szánva, amelyek a hajtóközegiet szívják, mimellett a gázosító különleges berendezése folytán automatikusan működhetik és az egyszer beállított elgázosító a hajtóköaeg bevezetését az erőgép üzemének megfelelően, önműködően szabályozza. A találmány tárgyát tevő elgázosító egy foganatosítása a mellékelt rajzon van föltüntetve, és pedig az 1. ábra annak függélyes metszető, a 2. ábra E—F vonala szerint, míg a 2. ábra fölső része vízszintes metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, alsó fele pedig C—D vonal szerint. Az elgázosító (a) hüvelye szilárdan össze van csavarolva a (b) bevezető csővel, mely az elgázosítandó közeg bevezetésére szolgál. Az (a) hüvelyben központosán van elrendezve a (c) cső, melyen a (d) tárcsa van megerősítve. A (d) tárcsa és az (e) karima között, az (a) hüvely belsejében elrendezett (f) rúgó a (c) csövet és ezzel együtt a (d) tárcsát lefelé igyekszik szorítani úgy, hogy a (d) tárcsa a hüvely lyukazott (g) lemezére fekszik. A (c) cső fölső végén a (h) harántrúdban az (i) szelep van vezetve és a (k) rúgó a szelepet a (b) bevezetőcső fölső nyílására. szorítja, miáltal azt elzárja. Az (i) szelep fölött a hüvelyben a karburálandó levegő számára való elegyítő kamra van kiképezve, amelybe egyrészt a szelepen keresztül menő elgázosított közeg, másrészt annak elégéséhez szükséges levegő lép be. E célból a hüvelyen az (m) hasíték van kiképezve és ezen helyen ismeretes módon hasítékkal ellátott (n) gyűrűs tolattyú van elrendezve úgy, hogy a gyűrűs tolattyú elforgatása és beállítása útján az égési levegő beömlési nyílásának nagysága szabályozható. Az elgázosító működési módja már most a következő: A benzintartályból jövő benzin a (b) csö-