38711. lajstromszámú szabadalom • Keverő- és gyúrógép

- 2 -ugyanúgy, mint a törzsszabadalomban (k, 1, m, o, r) fogaskerekek segélyével történik. Az (a) emelő az 1. ábrán egykarúnak, a 2. ábrán pedig kétkarúnak van föltüntetve. Ennek megfelelően az 1. ábrán a (e) keverő-és gyúrókarok kétkarúak, a 2. ábrán pedig egykarúak s a (g) csatlórudak az 1. ábra szerint a (c) karok fölső végeivel, a 2. ábra szerint pedig a (b) forgástengely alatt fekvő pontjaival vannak összekötve, minek követ­keztében a gyúrókarok alsó végei, mindkét esetben ugyanazon mozgást végzik. Az 1., 3., 4. és 5. ábra szerint a (t) gyúró­teknő (w) kocsijának a gép (n) állványához való kapcsolására és a teknő fölhúzására a (w) kocsi vázába forgathatóan ágyazott (i) tengely szolgál, melynek két végére (j) kap­csoló hüvelyek vannak szilárdan erősítve (5. ábra). Ezen hüvelyek kerületének egy része laposra van levágva (4. ábra) s a kapcsolási helyzetben, vagyis midőn a teknő (w) kocsija a gép (n) állványához kapcsolva tartatik, a (j) hüvelyek gömbölyű része a szilárd (q) tartószögek (p) kivágásában nyug­szik (1. ábra), ahol a (q) szögek a teknőhöz erősített (s) sín beállító hasítékaiba illenek. Ezen kapcsolási helyzetben a (j) hüvelyek a (p) kivágásokban az (i) tengelyen szilárdan ülő (v) kilincskerék (4. ábra) és egy ebbe kapaszkodó s az (s) sínre ágyazott (x) kilincs segélyéyel biztosíttatnak. Ezen berendezés azt is megakadályozza, hogy az (i) tengelyre erősített (y) hajtóforgattyú saját súlya folytán lesülyedjen s az (i) tengelyt elforgassa. Cél­szerű az (y) forgattyút úgy elrendezni, hogy az a kikapcsolt állásban, vagyis midőn a (j) hüvelyek laposra levágott része fekszik fölül, függő helyzetet foglaljon el. Mihelyt a (vv) kocsi szorosan az (n) gépállvány mellé van tolva és a (j) hüvelyek lapos része köz­vetlenül a (p) kivágása alatt fekszik, ele­gendő az (y) forgattyút a 4. ábrán látható nyíl irányában kb. 90°-kal elforgatui, hogy a (j) hüvelyek gömbölyű részei a (q) szögek (p) kivágásaiba lépjenek s az összekapcsolás az 1. ábrán látható módon létrejöjjön, mivel ekkor a (w) kocsiba ágyazott (i) tengely (j) hüvelyei a szilárd (q) szögek (p) kivágásai­ból nem léphetnek ki. Ha a kocsit ki akar­juk kapcsolni, akkor az (x) kilincset a (v) kilincskerék fogai közül kiemeljük és az (y) forgattyút a 4. ábrabeli nyíl irányával ellen­kező irányban addig forgatjuk, míg csak a (j) hüvelyek gömbölyű részei a (q) szögek (p) kivágásaiból ki nem lépnek s a kivá­gások alá a hüvelyek laposra vágott részei nem jutnak. A (q) szögek továbbá azt is megakadá­lyozzák, hogy a (t) teknő munkaközben föl­emelkedjék, ha a (w) kocsi a gépállványhoz van kapcsolvz. Ezen célból a (t) teknőn (z) ütközők vannak alkalmazva, melyek fölé (q) szögek nyúlnak s ezáltal a teknő föl­emelkedését megakadályozzák. Az (i) tengelyre (1) fogaskerék van erő­sítve, mely a (?) fölgombolyító dobon szilárdan ülő (3) fogaskerékkel kapcsolódik. Hogy a (w) kocsinak a gépállvánnyal való össze­kapcsolása közhen az (5) kötéltárcsák (4) támasztó karjai útban ne legyenek a (4) karok a (6) tengely körül az 1. ábrán lát­ható függő helyzetbe csappanthatók. Hogy azonban a (4) karok (5) tárcsái ezen függő helyzetben a földet ne érinthessék, a (4) karokon (7) ütköző fölületek vannak kiké­pezve, mely-ek a karok lecsappantott hely­zetében a (w) kocsi (s) sínjére fekiisznek s a karokat rézsútos helyzetben tartják. Ha ellen­ben a (4) karokat a (w) kocsinak az (n) gép­állványból való kikapcsolása után a 3. ábrán látható helyzetbe csappantjuk föl, akkor a karok (8) hasítékaikkal a (6) tengelyen lecsúsz­nak s eközben (9) ütköző fölületeikkel ugyan­csak az (s) sínre feküsznek és fölemelt hely­zetükben ez utóbbi által megtámasztatnak. A 6., 7. és 8. ábrán föltüntetett kivitelnél a (t) teknőt két (10) pofa tartja, melyek a teknő két oldalán feküsznek s az (n) gép­állvány lábait átfogó hátsó (11) nyúlványaik­nál fogva le vehetően vannak a gépállványhoz erősítve. A (10) pofákba (12) szorító csavarok vannak ágyazva, melyeknek segélyével, ha a pofák a gépállványhoz vannak foglalva, az egész gép egy (13) asztallaphoz vagy efféléhez erősíthető. A (10) pofák egy-egy­vízszintes (14) vezetékkel vannak ellátva, melyek közepén meg vannak szakítva úgy, hogy a teknő két oldalára erősített (15, 16)

Next

/
Oldalképek
Tartalom