38708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos izzószálak előállítására osmiumból vagy osmiumötvözetekből
Megjelent 1907. évi április hó 30 án. MAGY. ^fe-K KIR. SZABADALMI' HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 38708. szám. II/b OSZTÁLY. Eljárás villamos izzó szálak előállítására osmiumból vagy osmiumötvözetekből. KUSCHENITZ FÉLIX GYÁBOS WIEN BEN. Pótszabadalom a 27005. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1906 augusztus hó 7-ike. Elsőbbsége 1905 március 6 ával kezdődik. A tapasztalat szerint az osmiumszállal tűzálló vagy csak nehezen redukálható oxydokat és a széncsoportnak nem-fómeit egyesíteni lehet. További kísérletek azt mutatták, hogy az osmiumpasztához (a 27005. számú törzsszabadalomnak II. eljárása) könynyen redukálható oxydokat és fémeket is keverhetünk, melyeknek olvadási pontja az osmium olvadási pontjához közel fekszik, amikor is ezen keverékből szálakat készíthetüuk villamos izzólámpák számára. Ha már most az osmiumpasztában előforduló szénmennyiség éppen csak elegendő az illető oxydnak redukálására, akkor az elektromos áramnak átvezetésekor ezen redukció megtörténik és olyan ötvözet áll elő, mely osmiumból és az alkalmazott oxydnak megfelelő fémből áll. Nem föltétlenül szükséges azonban, hogy a szálban előforduló szénmennyiségnek oly nagynak kell lennie, hogy az éppen elegendő legyen az oxydnak redukálására, mert a szétbontás oxigénmentes atmoszférában is, legjobban pedig vakuumban megy végbe, az oxydnak elektrolyticus dissociációja folytán. Természetes, hogy ezen fémeknek, ill. ezek oxydjainak száma csekély és csak egynéhány elemről, nevezetesen chrómról, molybdanról, wolframról, uránról, kobaltról és nikkelről lehet szó. Világos, hogy az osmiumpasztához nemcsak egy, haném két vagy több oxydot is keverhetünk hozzá. Ép így változhatik az egyes alkatrészeknek a mennyisége. A szálnak osmiumtartalma azonban ne legyen kisebb 10%-mál. Az iljen szálaknak előállítása céljából a 2700r ). számú szabadalomban ismertetett osmiumszéneljárás szerint, kötő anyagnak segélyével képlékeny pasztát állítunk elő, mely osmiumból, szénből és'az előbb említett oxydoknak egyikéből vagy többjéből áll és melyet azután formán átsajtolunk. A megszárított fémszálakat ezután oxigén elzárása közben száraz desztillálásnak vetjük alá és végül vakuumban vagy indifferens gázban elektromos áram segélyével izzítjuk. Eközben az ellenállásnak folytonos csökkenését észlelhetjük, mely erős fénynövekedéssel jár, ami annak a jele, hogy a redukálás végbemegy. Az ekként előállított szál tiszta fémes külsővel bír és a hozzákevert anyagok mennyisége szerint többé-kevésbbé ezeknek tulajdonságait is