38707. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet elektromos vasutak munkavezetékeinek kanyarulatokban való kifeszítésére

rendezünk el oly módon, hogy ezek a vezeték fölfüggesztési helyének pontosan vagy közelítőleg egyenesvonalú függélyes eltolódását engedik meg. A rudakat emellett úgy rendezzük el, hogy a nyomó rúderők eredője a húzott rúderők eredőjét pontosan vagy közelítőleg a munkavezeték magasságában metszi. A találmány tárgyát képező feszítőszerkezettel elérjük, hogy a feszítőszerkezet erői mindig vízszintes eredővel bírnak úgy, hogy a feszítőerők változása nem eredményezheti a munkavezeték függélyes helyzetváltozását. A rajz 2. ábrája a talalmány tárgyának egy példaképem foganatosítási alakját mutatja sématikusan. Az (1, 1) munkavezeték (3) fölfüggesztési pontja a nyomott (5) csuklós rúd és a (6) húzott csuklós rúd segélyével van megerősítve. Az előbbi a (7) csuklóban, az utóbbi pedig a (8) csuklóban foroghat. Mindkét rúd a (9), ill. (10) csukló segélyével a (11) emelőhöz van kapcsolva, mely a két (5, 6) rúdat zárt mozgó rendszerré köti össze. A munkavezeték (3) megerősítési helye a (11) emelőnek a (10) csuklón túl meghosszabbított részén fekszik. Az (5) rúdban működő (Sd) nyomóerő és a (6) rúdban működő (Sz) húzóerő oly (0) pontban metszi egymást, mely a (3) fölfüggesztési pont (x—y) magasságában fekszik. A rudak (Sd) és (Sz) erőiből kiadódó (S) eredő feszültség irányát a két (0 és 3) pont szabja meg és ilyképen a munkavezeték feszültségétől függetlenül mindig vízszintes úgy, hogy a munkavezeték feszültségváltozásai a (3) pont magassági helyzetére nem gyakorolhatnak befolyást. Egyetlen nyomott és húzott rúd helyett több ily rudat alkalmazhatunk. A 3. ábra pl. a 2. ábrával analóg elrendezés alaprajzát mutatja azon különbséggel, hogy egyetlen (5) nyomott rúd helyett két ily (5) nyomott rúd van alkalmazva. Az (0) pont helyzetét ezen esetben az (5) rúderők eredőjének metszése a (6) rúd húzóerejével, ill. ha több (6) rúd is van, a húzóerők eredőjével szabja meg. Az (0) metszéspont végtelen távolságban is fekhet, amidőn is, amint ezt a 4. ábra mutatja, az (5 és 6) rudak egymással párhuzamosak. A rudak megfelelő méretezése és a (7, 8, 9, 10) csuklók, valamint a (3) megerősítési pont helyének alkalmas megválasztása által elérhetjük, hogy amint ez az 5. ábrában látható, ha a feszítőszerkezet az áramszedő nyomásának enged, a (3) megerősítési hely függélyes vonal mentén mozog és emellett az összes rúderők (0) i metszéspontja a szerkezet bármely állósá! an mindig a (3) megerősítési pont magasságában fekszik. A pontozott vonalakkal rajzolt 3', 9', 10', 0, helyzet a szerkezetet fölemelt állapotban mutatja. A nyomott és húzott (5), ill. (6) rudak, amint az a 6. és 7. ábrából látható, másként is egyesíthetők mozgatható zárt rendszerré. Itt az (5), ill. (6) rudak a (13), ill. (14) csukló segélyével a (15), ill. (16) csapok körül forgó (17, 18), ill. (19, 20) szögemelőkre vannak erősítve, amidőn is a szögemelek (18 és 20) karjai a (21) fogas szegmensek vagy (22, 23) hasíték és csap segélyével egymásba kapaszkodnak. Ezen elrendezéseknél is a (3) pont függélyes irányában mozoghat és az (S) eredő feszítőerő állandóan vízszintes. Ha a találmány tárgyát képező szerkezetet kettős vezetékeknél alkalmazzuk és ha emellett pl. a 8. ábrában jelzett (24) áramszedőhengereket használunk, melyeknél a (24) henger eltörése alkalmával az áramszedőt hordó (25) rudak függélyes állásba jutnak és az oldalt elrendezett feszítőszerkezeteket lekaszálhatják, úgy célszerű ilyenkor a két (1 és 1')] vezeték kitámasztására szolgáló (26, 27) feszítőszerkezeteket egymást keresztezve elrendezni úgy, hogy a feszítőszerkezetek a két (1 és 1') munkavezeték, ill. a két (25, 25) rúd között feküdjenek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerkezet elektromos vasútak munkavezetékeinek kanyarulatokban való kifeszítesére csuklós rudak segélyével, jel-