38703. lajstromszámú szabadalom • Elektromos olvasztókemence
- 3 -mely elegendő arra, hogy a szenet vagy egyéb az érc megolvasztásra a nagyolvasztóban különben használt szenet vagy más tüzelőanyagot egészben vagy részben pótolja. Ily módon a megolvasztott nyersvas kényszeríthető, hogy a nagyolvasztóból folytonosan kiömöljék oly célból, hogy a nagyolvasztón kívül a villamos fürdő más részében frbsítő eljárásnak tétessék ki. Az említett kinyúlások vagy karok, melyek a villamos kemence részeit képezik és egyúttal nagyolvasztóba vagy egyéb olvasztókemencébe vannak befalazva, természetesen előnyösen alkalmazhatók úgynevezett érintkezési vagy ellenállás kemencéknél is. A nagyolvasztóba vezető (1) vályún kívül, mely villamos nagyolvasztóvályunak lenne nevezhető, célszerű még a hasonló (9) vályút, mely mint villamos frissítővályú szerepel, alkalmazni, mely a tulajdonképeni acélolvasztót képezi. Ezen vályú, mely az elsőnél alacsonyabban rendeztetik el úgy, hogy a megolvadt anyag a nagyolvasztóvályóból beleömlik, bírhat a 3—5. ábra szerint a nagyolvasztóvályúval közös vagy a 6—8. ábra szerint külön transzformátorral. A nagyolvasztóvályút legalkalinasabban a tűálló anyagból készült (7) boltozattal fedjük be úgy, hogy a födött (10) csatornák vagy vezetékek képződnek, melyeken át gázok vezethetők a nagyolvasztóba. Célszerű a nagyolvasztóból távozó gázokat vagy ezek egy részét a (10) csatornákon át ismét a nagyolvasztóba vezetni, miáltal a gázok folytonos körfolyamata éretik el. Eltekintve azon előnytől, hogy a gázok vezetése ezen elrendezésnél igen egyszerű és amellett célszerű módon történik, még elérjük azt is, hogy a gázok a nevezett (10) csatornán átömölve fölveszik a nagyolvasztóvályúban levő vasat fedő salakrétegekből kisugárzó meleget úgy, hogy ezen meleg kihasználtatik a nagyolvasztóban végbemenő folyamat céljaira. A transzformátor hűtésére szolgáló levegő a (12) csatornákon vagy vezetékeken vezettetik be. Világos, hogy az 1. és 2. ábrán föltüntetett esetben, vagyis a mikor a villamos olvasztókemence nincs nagyolvasztóval kombinálva, szintén lehet a 3—5., vagy 6—8. ábrán föltüntetett frissítő csatornát alkalmazni. Nagyobb transzformátorkemencéknél a transzformátor vasmagját aránylag nagy méretűre kell készíteni. Hogy oly villamos áramot lehessen alkalmazni, melynek meglehetős nagy a periódusszáma és hogy amellett a váltakozó áram hatástényezője (cos) elég kedvező legyen, arra kell törekednünk, hogy, mint már említtetett, a kemence által körülzárt terület lehetőleg kicsiny legyen. Ezen cél elérésére minden kemencegyűrűt elláthatunk két esetleg több (3) transzformátorral (9—12. ábra), melyek mindegyikének szára a végnélküli (1) vályú által körülzáratik vagy lehet az elrendezés a 13., 14. ábra szerint olyan is, hogy a transzformátor vasmagjának két szárát az (1) vályú körülfogja, míg a harmadik szár a kemencegyűrűn kívül rendeztetik el; ezen száron van elhelyezve a primér (4) tekercs. Ezen kivitelnél az (I) vályút szintén úgy rendezzük el, hogy azon részei, melyek a körülzárt transzformátorszárak közé esnek egymásmellett vannak elrendezve (10., 12., 14. ábra). A vályú ezen része lehet egyenes (10., 12. ábra). Ezen kiviteli alakuál minden transzformátormag kisebb méretekkel bírhat, mint hogyha csak egy transzformátormag záratnék körül a kemencevályúi által, ezenkívül elérjük ezen elrendezés által, hogy a kemencegyűrű által körülzárt terület a kemence befogadóképességéhez viszonyítva kicsiny. Ha a kemencegyűrűt nagyolvasztóval vagy egyéb (6) olvasztókemencével kombináljuk a fent leírt módon, a (6) kemencét célszerűen az (1) vályú középső (15) része fölött rendezhetjük el (11. és 12. ábra). Bizonyos esetekben célszerűnek mutatkozik a kemence fürdőjének egy részében nagyobb (15') gyüjtőteret alkalmazni a megolvasztott anyag számára, mely térben a hőmérséklet valamivel alacsonyabb, mint az (1) vályú többi részében. Az ily gyűjtőtér I jelen találmány szerint egyszerűen létesít' hető azáltal,hogy mint az a(10. ábrában teljes,