38694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázok karburálására

Megjelent 19Q7. évi április l

ió 30-án. MAGY. SZABADALiMI KIH. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 38694. szám. Il/e. OSZTÁLY. Eljárás és készülék gázok karburálására. DANNERT FRIGYES VEGYÉSZ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 március hó 21-ike. Ennek a találmánynak a tárgya gázfejlesztőben nem sűríthető, karburáit generátor, vagy vízgáz előállítására vonatkozó eljárás. Ennek a célnak elérésére eddig a következő két út állott rendelkezésünkre. A szénhydrogéneket ugyanis vagy elkülönítve gőzölögtettük el és a szénoszlop legfölső rétegében kevertük a generátor, illetőleg vízgázhoz, vagy akkor, mikor utóbbiak a szénoszlopot már elhagyták. A keverék azután egy izzó testekkel telt külön kamrában, vagy magas fokra hevített csövekben fixiroztatott. Vagy pedig a karboniumot az égési övbe vezettük, hol az legnagyobb részben elégett és nem annyira a fűtőgázat karburálta karboniumdús gázokkal, mint inkább a szénoxyd és hydrogéntartalom növelését idézte elő. A találmány tárgyát képező eljárás szerint a karburáló közeget szintén az izzó szénrétegbe vezetjük be, azonban az oxydáló öv fölött a redukáló-övbe. Ezáltal a szénhydrogének elégését elkerüljük, de azért ezek elegendő magas hőfoknak tétetnek ki arra, hogy állandó gázokká változzanak át. Ezt az átváltozást valószínűleg még az is elősegíti, hogy a redukáló övben még fölszabadult hydrogén statu nascendi a nehéz szénhydrogénekre könnyebb szénhydrogének képződése mellett, de karboniumkiválás nélkül hat. Ez az eljárás célszerűen a következő módon készült gázfejlesztőben hajtható végre. Az aknát fönt a légmentesen zárható (a) tölcsérrel födjük le. A (b) szifon a széahydrogének bevezetésére, a (c) aknacső a karburáló közeg elgőzölögtetésére és túlhevítésére szolgál. A szilárd tüzelőanyag befogadására szolgáló tér (h)-val, a rostély (i)-vel, a salak- és a hamuajtók (g)-vel, a be- és elvezetőcsövek (d, e és f)-fel vannak jelölve. Melegítéskor (f)-en át levegő hatol be, az égési gázok pedig (d)-n keresztül távoznak el. A gázfejlesztési művelet a következő: (e)-n át vízgőz, (c)-nél olajgőz lép be, míg (d)-n keresztül a karburáit vízgáz vonul ki állandó gázok alakjában. Megjegyzendő, hogy melegítéskor a belépő levegő által a karburáló közegből származó szilárdabb, illetőleg szívósabb csapadékok, az aknában, illetőleg az akna előtt elégettethetnek. A gázfejlesztő igen jelentékeny szerkezetbeli egyszerűsítésén kívül jelen eljárás azt a nagy előnyt nyújtja, hogy aránytalanul sokkal csekélyebb karburáló közeget igényel, mint a többi meleg karburáló eljárás, először, mert a karburáló gőzök hevítésnek csupán egyetlen egy ízben tétet-