38680. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton haránttalp és hozzávaló sínmegerősítő berendezés
betont vagy hasonlót helyezzük a mintába. A vasvázas betontalpgerenda elkészítése után a (h) alátétlemezeket helyezzük föl, melyek a csavarorsók átvezetésére megfelelő lyukakkal vannak ellátva. Az alátétlemezek ezen lyukakon kívül két (i, il) bordát tartanak, melyek az alátétlemezek egész szélességében végigterjednek. Ha az elkészült haránttalpgerendát az alátétlemezekkel együtt a pályatest fölépítményében rögzítettük, akkor az alátétlemezekre, a bordák és a csavarorsók közé a síneket fektetjük le, melyeket a szükséges síntávolságban megerősítünk, mint azt a 3. és 4. ábrák mutatják. E célra (1,11) alakdarabok szolgálnak, melyek közül az (1) alakdarabot a síntalp külső és az (11) alakdarabot a síntalp belső oldalán helyezzük el. A külső (1) alakdarab a (h) alátétlemez (i) bordáját egy horonnyal körülveszi és alapfölületével az alaplemezen ül; az alakdarab a (b) csavar átvezetésére lyukkal van ellátva. Az (1) alakdarab fölfelé hajlított (m) része a síntalp ferde részéhez és a sínszárhoz tökéletesen hozzáfekszik, e részek megvédése céljából. Az (n) alátétlemez közbehelyezése után a csavarorsóra csavaranyát csavarunk, melynek meghúzása által az alakdarabot leszorítjuk, mely a síntalpat az alátétlemezre szorítja. A belső (11) alakdarab csak abban különbözik a külső (1) alakdarabtól, hogy nem bír fölfelé hajlított résszel, hogy a kerékabroncsok esetleges súrlódását elkerüljük úgy, hogy a (bl) csavarorsók csavaranya meghúzásánál az alakdarabnak csak a síntalpat lefödő toldata működik. Hogy vágánygörbületekben kellő nyomkibővítést eszközölhessünk, anélkül, hogy e célra külön haránttalpgerendákat kellene előállítani, melyek csavarpártávolságának a mindenkori nyombővítéshez kellene illeszkednie, ill. hogy az egész pályahossz részére csak egyetlen harántgerendatipust lehessen alkalmazni, melyen a mozgathatatlanúl elrendezett csavarok, ill. csavarpárok ugyanazon távolságban állnak, különleges alakdarabokat alkalmazunk, melyeknek a síntalpat az alátétlemezhez szorító része a csavarlyuk közepétől többé vagy kevésbbé távol áll; hogy a különböző szükséges alakdarabok számát csökkentsük és kisebb, pl. egész 5 mm.-ig menő különbségeket egy és ugyanazon alakdarabbal egyenlíthessünk ki, az alakdarabok hornya annyival szélesebbre van készítve és a csavarlyukak annyival nagyobb átmérővel fúratnak, hogy kellő játéktér áll rendelkezésre. Ezáltal lehetővé tesszük, hogy a sínek az alátétlemezeken a mindenkori nyombővítésnek megfelelő helyzetben fektettessenek le és a szükséges alakdarabok, illetve beállítása után megerősíttessenek. Hogy a csavaranyáknak üzemközbeni lökések folytán való meglazulását elkerüljük, csavaranyabiztosítást alkalmazunk; e célra az (n) alátétlemezek föl vannak vágva és az ily módon kapott két rész egyike a csavaranyát átfogva fölfelé, míg a másik az alakdarabhoz hozzáfektetve, lefelé van hajlítva és ezáltal a csavaranya meglazulását megakadályozza. Ha a sín az alátétlemezek, illetve a sín és az alakdarabok között hézagot figyelünk meg, vagy meglazulás folytán idővel köz keletkezik, akkor az 5. ábrán föltűntetett szeget vesszük igénybe, melyet azon helyeken, melyeken szükségesnek mutatkozik, ék gyanánt betolunk és melyek a másik oldalon kiálló végét a szeg kicsúszásának megakadályozására lehajlítunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Haránttalpgerenda vasúti fölépítmények számára, jellemezve egy vasvázas betontömb által, melyen a sínek megerősíthetők. 2. Az 1. igénypont szerinti haránttalpgerenda kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a sínek megerősítésére szolgáló berendezések (csavarorsók vagy hasonlók) a betontestből kiállva, azzal mereven és mozgathatatlanul vannak összekötve. 3. Vasváz, az 1., illetve az 1. és 2. igénypontok szerinti haránttalpgerenda szá-