38674. lajstromszámú szabadalom • Tűz ellen védő berendezés

Megjelent 19Q7. évi április hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 38674. szám. XVIIJ/b. OSZTÁLY. Tűz ellen védő berendezés. SCHUSTER SÁNDOR KERESKEDŐ DÉVÁN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 szeptember hó 26-ika. Tűzeseteknél igen fontos, hogy a tüzet lokalizáljuk, vagyis a tűz szomszédságában lévő lakóházakat, csűröket, raktárakat stb. a meggyúladástól megvédjük. E célra szolgál a jelen találmány tárgyát képező berendezés, mellyel a meggyúladásnak leginkább kitett részeket, pl. háztetőket, a lehető legkevesebb víz fölhasználásával nedvesen tarthatjuk. A találmány lényege abban áll, hogy ;a megvédendő tárgyon szivattyú közvetítésével egy víztartóval közlekedő csővezetéket alkalmazunk, mely egész hosszában lyukas és úgy van elrendezve, hogy a beléje szivattyúzott víz a lyukakon át a megvédendő tárgyat egész fölületén elönti, ahol is a fölös víz fölfogására csatornát vagy hasonlót alkalmazunk, mely ugyancsak a víztartóba nyílik s így a fölös vizet ide visszavezeti. Háztetőknél a fölös víz viszszavezetésére az eső víz fölfogására is szolgáló ereszcsatornákat használjuk, melyeknek levezetőcsövét az öntöző csövekkel szivattyú útján közlekedő víztartóba vezetjük be úgy, hogy utóbbiban az esővizet is összegyűjtjük. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy példaképem kiviteli alakja háztetőn alkalmazva látható. Az 1. ábra előlnézet, a 2. ábra pedig metszet az 1. ábra A—B vonala szerint. A föltüntetett födél egyenlő oldalú nyeregfödél, melynek egyik csúcsa kontysíkkal le van tompítva. Ennél a nyereg gerincén és a kontysík két szélén egymással közlekedő (a), ill. (b) csövek mennek végig, melyek egész hosszukban kétoldalt lyukasok úgy, hogy a csövekbe szorított víz a lyukakon át a nyereg és kontysíkokat elönti. Az (a) csőből a (c) cső vezet egy szivattyúhoz, melynek szívócsöve a (d) víztartóba nyílik úgy, hogy a szivattyúnak működtetése által a (d) víztartóból az (a, b) csövekbe vizet szivattyúzunk. A födélen lefolyó víz az (e) ereszcsatornákba jut, honnan az (f) csövön át a (d) víztartóba folyik, hogy azután a szivattyú által ismét az (a b) csövekbe szoríttassék. Ilyképen tehát a födél öntözésére a lehető legkevesebb víz szükséges s a (d) víztartóban csakis az elpárolgott víznek megfelelő vízmennyiséget kell pótolnunk. Másféle födeleknél, vagy egyéb tárgyaknál az (a b) csöveket és csatornákat úgy rendezzük el, hogy a víz az összes védendő fölületeket elöntse s ezekről a víztartóba visszafolyjék. /