38648. lajstromszámú szabadalom • Tolóablak

- 3 -A (2) csap, mint említettük, kúpos hegygyei bír, mely az ellensúlydrótok esetleges szakadásánál az ablakkeretnek ekkor elfoglalt rézsútállása következtében benyomul a (6) veaető horony faalapjába. A vezető horony azonkívül keresztben álló (8) peckekkel van fölszerelve a fa szakadásának, illetőleg a (2) veaető csap kisiklásának megakadályozására. A fönt leírt vasalás egy másik egyszerűsített kiviteli alakja a 8—10. ábrákon van bemutatva. Itt a vezető gyűrű alkalmazása elesik és a (2) csapnak két keskeny végén levágott ellipszis alakja van úgy, hogy az ablakszárny nyitásánál a csap oly helyzetet foglal el, hogy az ekkor keresztben fekvő csap a (7) nyíláson, ill. az ablakszárny az ellensúlyok hatása alatt ki nem eshetnek. Az alsó ablakszárny fölső (9) vezető csapja, mely a (10) kilincsfogóval van összekötve, a (17) lemezhez erősített (11) fémhüvelyben mozog. A (9) csap fölső oldalán (12) és (13) bevágásokkal van ellátva, melyek egyikébe a hüvely külső oldallához erősített, ezen átjáró (14) rúgó szabad vége csappan s ily módon a csapot az egyik vagy másik helyzetben rögzíti, a csap alsó oldalán pedig (15) bevágás van oly célból, hogy a (10) kilincsfogóra ékelt (16) szakái a fogó elforgatásánál a kivágásba kapaszkodjék és ezáltal a (9) csapot a (11) hüvelybe betolja, ill. abból kihúzza. A (9) vezető csap hosszában egyenesen le van vágva (lásd 13. ábrát) oly célból, hogy a csap tengelye körül el ne fordulhasson. A (11) hüvely a (14) rúgó szabad végét, valamint a (16) szakált átbocsátó hasitékokkal bír. A fölső szárny fölső vezetékszerkezete a 14—16. ábra szerint a következő részekből áll: a mozgatható (18) vezető csapból és a szögvasalakú (19) záró lemezből, melyen a (20) csaphüvely van megerősítve. A (18) csap a (20) hüvelyben mozgatható és (21) csukló útján (22) lemezzel van ellátva, mely pontosan beleillik a (19) záró lemez (22a) kivágásába. Becsappantott állapotban a (22) lemez, a (19) lemezzel egy síkban fekszik és a (18) csapot helyzetében rög| zíti, fölcsappantott állapotban pedig a (22) | lemez merőlegesen áll a (19) záró lemezre I (lásd pontozott helyzetet a 16. ábrán) és | fogantyú gyanánt szolgál a (18) csapnak a (20) hüvelybe való betolására, ill. abból I való kihúzására. A 11—13. és 14—16. ábrákon föltüntetett mozgatható vezető csapok oly célból vannak elrendezve, hogy a hornyokban járó mozdulatlan vezető peckekkel bíró ismeretes toló ablakoknál föltétlenül szükséges ama hornyok, melyek az ablakok tisztításánál ezek kibillentésére vannak elrendezve, teljesen e Ikerültessenek. Ha azonban takarékossági szempontból mégis meg akarjuk tartani e hornyokat — tehát a fönti szerkezetek nem alkalmaztatnak — úgy a horony elfödésére, főleg pedig a szárnyak kiesésének megakadályozására a 26—28. ábrákon látható szerkezet nyer alkalmazást. Ez a szerkezet az ablaktokba beeresztett szögvasalakú (23) fémlemezből áll, mely egy második (25) lemez vezetésére és fogva tartására (24) hasítékkal van ellátva. A (25) lemez a (23) lemez (24) hasítékában úgy tolható el, hogy letolt állapotban a (26) tisztító hornyot teljesen elfödi, föltolt állapotban pedig nyitva hagyja. Hogy ez a tisztító horony feledékenységből nyitva ne maradhasson s így az ablakszárny ki ne eshessen, az egyik zárólemez, esetünkben az alsó (25) lemez egy, a (23) lemezhez erősített (27) rugóval van összekötve, mely a (25) lemezt a fogő eleresztésénél azonnal a (24) hornyot elzáró helyzetbe letolja. A fölső szárny tömítő zárását a 17—19., illetve 20 - 21. ábrákon föltüntetett elzáró lemezek idézik elő. Az ablaktokba (30) hasítékokkal bíró, kissé rézsútosan álló (28) fémlemez van erősítve, az ablakszárnyba pedig ezzel szemközt az ugyancsak hasítékos rézsútos (29) fémlemez van beeresztve, i Ha már most a fölső szárnyat fölfelé tolj juk, a (28) és (29) lemezek egymáson j csúszva, rézsútos helyzetük következtében : az ablakszárny hornyolását beszorítják az ablaktok hornyolásába, miáltal tömítő zá-