38643. lajstromszámú szabadalom • Távbeszélő berendezés
peckek a hengeren diametrálisan járnak át és ebből kinyúlva, platinacsúcsban végződnek. A (77) kontaktusrugók akként vannak elrendezve, hogy ezek az említett peckekkel kontaktust létesíthetnek. A jelen foganatosítási alaknál hét kontaktusrúgó van alkalmazva. Ezek közül a legelső, a (77a) kontaktusrúgó állandó összeköttetésben van a dobbal és a kontaktusdugaszokkal. A többi kontaktusrugók pedig arra szolgálnak, hogy a dobon lévő megfelelő kontaktuspecekkel való érintkezésnél öszszeköttetést létesítsenek a dugaszokkal, az állomásjelző részeivel és a szám jelző lámpákkal. Oly célból, hogy a kommutátorrelais-nek rövid impulzusok általi esetleges működtetését meggátoljuk, az állomásjelző és a kommutátorrelais közé késleltető relais-t iktatunk, mely a XXIII. és XXIV. ábrákban van föltüntetve. Ezen relais a föltüntetett alakban egy (80) elektromágnesből áll, melynek (81) fegyverzetéhez a súllyal megterhelt (82) kar van megerősítve, mely a (83) kontaktusrúgöval működik együtt. Az elektromágnes csévéiből egy vagy több drót nyúlik az állomásjelző mindegyik ' (40 41 42 43) részéhez (XXXIc. ábra). A súllyal ellátott (81) karnak hossza és súlya olyan, hogy a fegyverzetnek oly mérvű mozgását, mely a (83) rúgó (XXIY. ábra) kontaktusának megszakítására elegendő, mindaddig megakadályozza, míg az áramimpulzusok nem elegendő időtartamúak. A zsinórvezetékek áramkörébe relais-k vannak iktatva, melyeket az alábbiakban zsinórrelais-knek fogunk nevezni. Ilyen relais gyanánt bármilyen alakú relais-t alkalmazhatunk, előnyös azonban a XXV., XXVI. és XXVII. ábrákon látható relais. Ez áll egy rúdalakú (90) elektromágnesből, mely az U-alakú (91) lágy vaskeretben van elhelyezve, mely a (92) fegyverzettel tökéletes mágneses áramkör gyanánt szolgál. A fegyverzetnek egyik (93) vége bármily tetszőleges módon az U-alakú (91) ] keret (95) szárának szabad (94) végével | van összekötve, míg a fegyverzetnek másik (96) vége a (91) keret másik (97) szárának szabad végéhez áll közel. A (98) kontaktusrugók vagy vezetékek az U-vas két szárához és a fegyverzethez vannak erősítve és egymásba kapaszkodnak, oly módon, hogy ezeknek két (98a és 98b) szára rugók gyanánt hat, melyek a fegyverzetet az elektromágnestől elhúzzák, ha ez utóbbi nem gerjesztetik. A két (98a) és (98b) rúgó ugyanis, mint a XXVII. ábrából látható, mellső részével lefelé van görbítve és ezen lefelé görbített részek a (98c) és (98d) hasítékokba nyúlnak. Ezen meggörbített részek a (100) csavarnak (99) korongján fekszenek föl. A csavart mindaddig forgatjuk, míg a (98a) és (98b) részek feszítést nem fejtenek ki, miközben ezen utóbbiak meggörbülnek, amint ez a XXVII. ábrán látható. Ennek eredménye az, hogy a (92) fegyverzetben azon rúgóvégek segélyével, melyek a (98c) és (98d) hasítékokkal vannak ellátva, forgató nyomaték létesíttetik, mely a fegyverzetet a (93) pont körül az elektromágnestől eltéríteni igyekszik. Ezen feszültség folytán a fegyverzet az elektromágnestől távol tartatik. Az elektromágnes magjának végén a (101) határoló csavar van megerősítve, melynek (102) szára a fegyverzet (103) furatán jár át. A csengés létesítésére legalkalmasabb a zsinórrelais-kkel kapcsolatban úgynevezett thermostatikai készülékeket alkalmazni, melyeknek hatása és szerkezete már ismeretes és mely a XXXI. ábrán (131)~el van jelölve. Midőn a hívó fél áramimpulzust küld a központba és az első hivatalnok a megfelelő hívó lámpa fölvillanása által figyelmeztetve, a kapcsoló dugaszt a kapcsoló hüvelybe illeszti, szükséges, hogy erről a másodhivatalnok is tudomást szerezzen. Ezen célból a zsinórvezetékekre úgynevezett zsinórkulcsokat szerelünk, melyeknek hatása és szerkezete ismeretes. Ezen | zsinórkulcsok, m elyek arra szolgálnak, hogy j az áramkört az állomás jelzőn a kapcsoló szekrényen lévő ellenőrző lámpákon és a I relais-ken át zárják és megszakítsák, a
