38638. lajstromszámú szabadalom • Feszültségváltozással dolgozó gépekhez tartozó önműködő szivattyú

Megjelent 1907. évi április hó 2«-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 38688. szám. V/o/l. OSZTÁLY. Feszültségváltozással dolgozó gépekhez tartozó önműködő szivattyú. FENYÓ KORNÉL MÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 augusztus hó 7-ike. A jelen szabadalom tárgyát képező önműködő szivattyú olyan gépekhez tartozik, melyeknek fő- vagy segédmunkaterében a munkaközeg, ázaz a munkát végező vagy a munkát fölvevő folyadék, illetve gáz feszültségváltozásoknak van alávetve. Ilyen gépek pl. a gőzgép, melynek munkahengerében a gőzfeszültség bizonyos diagramm szerint változik ; a hőmótor, melynek munkahengerében a levegő, illetve a keverék és az égéstermékek hasonlókép bizonyos periodikus diagramm szerint változtatják nyomásukat ; a szivattyú, melynek hengerében a folyadék vagy gáz szintén feszültségváltozást szenved; a gázturbina, melynek explóziós kamarájában szintén nyomásváltozások lépnek föl, stb. stb. Ezen gépeket alábbiakban általában a szivattyú anyagépének fogjuk nevezni. Ezen anyagépek munkaterében a munkaközeg periodikus feszültségváltozása bizonyos diagramm szerint lép föl, pl. a mellékelt rajz 1. ábrája szerint (x y S s) irányában. (a) itt a legmélyebb, (b) a legmagasabb munkanyomást jelenti. Jelen találmány ezt a feszültség változást használja föl egy szivattyú mozgatására. A mellékelt rajz 2—7. ábráján a találmánynak néhány kiviteli példája van föltüntetve. A 2. ábrán vázolt kiviteli formánál (A egy dugattyús anyagép munkahengerét, (B pedig dugattyúját jelenti. (C) és (D) két dugattyú, melyek (E), illetve (F) hengerben mozognak és fölül (G), illetve (H) homlokfölülettel bírnak. A két (C) és (D) dugattyú (Z) heveder segélyével egymással mereven össze van kapcsolva. A főhengernek nevezett (E) henger a szivattyúhoz tartozik és (I), illetve (K) szívóilletve nyomószeleppel, valamint (L), illetve (M) szívó-, illetve nyomóvezetékkel bír; (E) henger káros tere kicsiny. (L) szívóvezeték vagy a szabadból, vagy pedig egy gáztartóból jő; (M) nyomóvezeték a sűrített levegő-, illetve gáztartóba vezet. A segédhengernek nevezett (F) henger (R) tartóval van összeköttetésben, amely reá nézve aránylag nagy káros teret alkot és amely sűrített levegővel, illetve sűrített gázzal van megtöltve. A szivattyú működésének magyarázó példája gyanánt fölvesszük, hogy (C) dugattyú lefelé való útjában (L) vezeték és (I) szelepen át levegőt szív be (E) főszivattyúhengerbe, melyet fölfelé való útjában magasabb feszültségre sűrít, illetve (K) szelepen és (M) vezetéken át nyom. (D) dugattyú viszont a sűrített levegőt (R) tartányból szívja, illetve fölfelé való útjában ugyanoda visszanyomja. A dugattyúk ezen működé-i