38606. lajstromszámú szabadalom • Ásógép

n) vezetőrudak segélyével az (o) és (p) ké­sekre vitetik át. Minthogy a kések (q) csa­pok, vagy szárnyak segélyével az (r) áll­ványban megfelelően kiképzett (s) veze­tékben vezetve vannak, úgy a (g) ten­gely forgó mozgása haladó mozgássá van átalakítva. Ezen haladó mozgás következ­tében az (o) és (p) kések váltakozva föl-Js alá mozognak, aminek következtében azok a földet váltakozva vágják. A kések ezen váltakozó mozgási sebessége s ennek folytén a kivágandó . földszelet vastag­sága az áttétel megfelelő változtatásával szabályozható. A (k 1 m n) vezetőrudak és a kések kölcsönös helyzete a forgattyúk különböző állásainál sematikusan van a 2. ábrán föltüntetve. Ha a (h h) forgattyúk a nyíl irányában forognak, és az I. középállásból kiindul­nak, az (o) kés lefelé, a (p) kés ellenben fölfelé indul. A II. helyzetben a (h h) for­gattyúk és ennek következtében az (o) kés is a legmélyebb állást foglalja el, míg a (p) kés a legmagasabbat s így az (o) kés vág. A III. helyzetben az (o) kés az I. és II. helyzetnek megfelelő közbenső állást foglal el lefelé való haladásában, míg a (p) kés fölfelé való haladásában van köz­benső állásban. Amint a (h h) forgattyúk, illetőleg a (k m) vezetőrudakhoz erősített kés a II. helyzetet elhagyja, az (o) kés fölemelke­dik és fölemelkedése közben a kivágott földrészeket fölemeli és hátrafelé hajítja úgy, hogy a legközelebbi vágásii periódus­ban, mikor a (p) kés működ;ik, ez új szele­tet vág ki, fölemeli és hátrafelé hajítja úgy, hogy ezáltal folytonos működést nye­rünk. A (h) és (i) forgattyúk 180°-ú, vagy más szöget képeznek avégből, hogy a ké­sek mozgásuk közben egymásba ne ütköz­zenek. Ha most a gépet működésen kívül akar­juk vezetni, akkor az (a) futókérék agyára helyezett (b) fogaskerék tengelykapcsolá­sát egy kar mozgatása által oldjuk úgy, hogy most az (a) kerekek mozgása a fo­gaskerékközlőműre és evvel a késekre többé át nem vitetik. Ezt a tengelykapcso­lást akkor oldjuk, ha a forgattyúk oly helyzetet foglalnak el, hogy a kések a föld szine fölött vannak, nehogy a kés a föld­höz súrlódjék, ami által annak esetleges tö­rését megakadályozzuk. A gép még vetőkészülékkel is lehet föl­szerelve és pedig oly módon, hogy a vető­készülék a leírt ásógép által fölásott és a (t) kaparókések segélyével barázdált ta­lajba szórhassa. A kocsiszerkezet egyenletes haladásának elérésére és vezetésére a szokásos (u) ve­zetőkereket alkalmazzuk, s minthogy a gép súlya az (a) kerekekre nem oszlik el egyenletesen, a kocsirudat ahhoz a, kerék­hez- erősítjük közelebb, mely kerék a na­gyobb súlyt fölveszi. Az egész gépet állati erőn kívül termé­szetesen bármely motorikus erővel is hajt­hatjuk és utóbbi esetben kocsirúd termé­szetesen elesik, de ilyenkor is a hajtó­berendezés úgy alkalmazandó, hogy az (a) kerekek egyenlőtlen súlyelosztása ellensú­lyoztassék. SZABADALMI IGÉNY. 1. Ásógép, jellemezve egy görbített ten­gelyre függesztett s fölváltva emel­kedő és sülyedő kések, továbbá a gép­állványon elrendezett görbe vezetékek által, melyekben a késekkel szilárdan összekötött csapok, vagy szárnyak oly módon vezettetnek, hogy a lesülyedő és fölemelkedő kések a talajt nemcsak át­vágják, hanem a rögöket ki is emelik és hátrafelé hajítják. 2. Az 1. igénypontban védett ásíógépnek egy foganatosítási alakja, jellemezve a gépállványra beállíthatóan erősített kampós karok, vagy kaparókések által, melyek a fölásott talajba a bevetendő magvak fölvételére szolgáló barázdákat vágnak. (2 rajzlap melléklettel.) PAuJW RÉ8ZYÉNYTÁHÍSASÁC- NYOMDÁJA Bl K>APE8tBfl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom