38600. lajstromszámú szabadalom • Váltózár mindkét csúcssínnek a váltó mindkét állásába való rögzítésére

(n2) csösíiit szorítja a tősinhez, addig a (b) zárófej az (nl) csúcssínt tartja fogva. Föltéve már most, hogy (nl) az egyenes és (n2) a görbe csúcssín, úgy a váltó Ill-ik ábrán kitérőben van zárva és pedig oly módon, hogy a zár útján úgy a fölvekvő, mint az elálló csúcssín fogva tartatik. Hogy pedig az elálló csúcssínt a kötőrudak eltávolítása után a (b) zárófej dacára is fölfelé kiemelni ne lehessen, erről a (p) kampó gondoskodik, mely ugyancsak az (11) alaplemezbe van erősítve s mely az (n) csúcssín talpát fogja. Ha ezen kitérő állásából a váltót a másik, egyenes állásába kívánjuk hozni és ott zárni, úgy természetesen előbb a kitérőben való zárás alól föl kell oldani, azután a körtével átfektetni és végre átfektetett állásában újra elzárni. Lesz tehát közben egy állás, amidőn a váltó szabadon kezelhető és az a IV-ik ábrán van föltüntetve. A föloldás úgy történik, hogy a (2) kulcsot a megfelelő profilú lyukba tolva, jobbra átforgatjuk, miáltal a (d2) retesz kitolódik az (a) tengely (e2) kivágásából és így a tengely fölszabadul. Ezután a (c) forgattyút függélyes állásba hozzuk, minek következtében a (b, bl) zárófejek vízszintes helyzetbe kerülnek, mint az a IV-ik ábrán föl van tüntetve. Ezen állásban tehát a csúcssín szabadon mozgatható és a váltó átállítható. Ezen állásban továbbá mindkét kulcs a zárszerkezetben fogva van, mert a kulcsfejek a kulcslyukhoz képest 180 fokkal el vannak fordítva és vissza nem fordíthatók, mert úgy a (dl), mint a (d2) reteszek, melyek a visszafordítás által az (a) tengely felé lennének mozgatandók, annak testébe ütköznek. A váltónak az állítás után egyenes állásban való rögzítése az V-ik ábrán van föltüntetve. A (c) forgattyú a függélyes állásból a jobb vízszintes állásba hozatott, minek folytán a (b, bl) zárófejek ismét függélyes állásba kerülnek és a (b) zárófej az egyenes csúcssínt a tősinhez szorítja, míg a (b2) zárófej az elálló görbe csúcssínt tartja fogva. Ezen utóbbi csúcssínnek kiemelés ellen való biztosítása ismét egy az (1, 2) alaplemezbe erősített (p) kampó útján történik, mely egyúttal az (a) tengely meghosszabbításának vezetósére is szolgál. Természetesen a zárószerkezet és elrendezés megtartása mellett a találmány tárgyát képező váltózár megfelelő átalakítással csupán egy állásban zárandó váltók rögzítésére is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Váltózár mindkét csúcssínnek a váltó mindkét állásában való rögzítésére, jellemezve egy a két csúcssín között elrendezett és a csúcssínek végállásaiban rögzíthető tengely által, mely mindkét végén zárófejjel van ellátva, oly célból hogy a váltó állásához képest a zárófejek mindenkor úgy a fölfekvő, mintáz elálló csúcssínt rögzítsék. 2. Az 1. igényben védett váltózárnak kulcsos zárral ellátott foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az egymástól különböző kulcsokra szerkesztett két zárral van fölszerelve, melyek közül az egyik a váltónak egyenes, a másik pedig a váltónak kitérő állásában való rögzítésére szolgál. 3. Az 1. és 2. igényben védett váltózár egy foganatosítási alakja, jellemezve a két kampó által, melyek a csúcssíneket elálló helyzetükben fölemelés vagy elmozdítás ellen biztosítják. 4. Az 1—3. igényekben védett váltózár egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a zárnak leerősítő csavarjai a födőszekrény tetejéig érnek, hogy ki ne lazulhassanak, míg a födőszekrény maga reá, valamint a tengelyre erősített nyúlványok által leemelés ellen a váltó zárt állásaiban biztosítva van, azáltal, hogy ezen állásokban a tengely nyúlványai a födél nyúlványai fölé kerülnek. (1 rajzlap melléklettel.) "alLAP RÉ8ZVÉNVTAA8A&ÁŰ NYOMDÁJA TJOAPESTe*