38590. lajstromszámú szabadalom • Selenfénymérő

- á -között igen gyorsan mozog ide-oda, minek következtében a rekeszt az (i és 1) fényforrások sugarai fölváltva érik. A selen ellenállásának ily módon előidézett ingadozásait a (B) galvántelep által táplált (M) elektromos mérőkészülék megfelelő kilengései jelzik. Mérés alkálmával az (i és 1) fényforrások által a selenrekeszen előidézett megvilágításokat addig változtatjuk, míg csak a mérőkészülék tűjének kilengései el nem maradnak. A selenrekesz ide-oda mozgatását, mely különben kis körmozgással is helyettesíthető volna, óramű vagy motor végzi, azonban a rekesz mozgatása helyett úgy is járhatunk el, hogy az (A és D) tükrök között oly szerkezetet mozgatunk, mely az egyik vagy másik tükör által viszszavert fénysugarakat fölváltva a rekeszre bocsátja. A 2. ábra a találmánynak másik foganatosítását mutatja, mely esetben a fénysugarak az (E és F) tárcsák nyílásain keresztül közvetlenül az (Se) rekeszre esnek, mely ugyancsak az (a és b) helyzetek között mozgattatik. Mérőkészülék gyanánt, ha a rekesz mozgása elég gyors, (T) telefon is alkalmazható. A telefonnal való mérés érzékenységét egyszerű módon úgy fokozhatjuk, hogy a selen ellenállásának ingadozásai által befolyásolt áramkört a rekeszen átfolyó állandó áramtól, pl. egyszerű kondenzátor vagy transzformátor beiktatása által elválasztjuk. A telefont ekkor oly áramkörbe helyezzük, melyben csak akkor kering áram, ha a selenrekesz áramkörében ingadozások lépnek föl. A 3. ábra azon egyszerű esetet mutatja, midőn a transzformátor van bekapcsolva. Ha a 3. ábra szerint a (T) telefon után még egy (U) megszakítót kapcsolunk, akkor a berendezés érzékenységét két irányban fokoztuk. Ugyanis egyfelől a selenrekesz áramingadozásainak gyakoriságát úgy választhatjuk meg, hogy a rekesz tehetetlenségi nyomatéka ne lépjen föl zavarólag, másfelől pedig az (U) kikapcsolót másodpercenként kb. 300— 400-ezor szakíthatjuk meg, mely váltakozási szám a telefon megszólalására nézve a legelőnyösebb. A gyakorlat szükségleteinek közönséges milliampérmérő is teljesen megfelel, mely az 1. ábrán látható módon kapcsolva elég pontos méréseket eredményez. Azonban semmi akadálya sincs érzékenyebb műszerek, pl. speciális torziós galvanométerek vagy hasonlók alkalmazásának, melyeknél a mozgó rész tehetetlenségi nyomatéka elég csekély arra, hogy az áram ingadozásait jól követhesse. Mivel az összes mérési módszerek azon alapulnak, hogy a selenrekesz ellenállásának ingadozásai láthatóvá vagy hallhatóvá tétessenek, magától értetődik, hog^ ezen célra az ellenállások mérésénél ismertté vált kapcsolások mindnyájan alkalmazhatók. A 4. ábrán pl. az ismeretes zérus-módszer van bemutatva. Az (Se) selenrekesz (Wl, W2, \V3) ellenállásokkal együtt egy áramkörbe van kapcsolva; (G) egy érzékeny galvanométer s (B) egy áramforrást jelent. Az elleuállások úgy vannak szabályozva, hogy a galvanométer majdnem egészen vagy teljesen árammentes. A selenrekesz ellenállásának ingadozásai itt is a mérőkészülék tűjének kilengései útján válnak észrevehetőkké. Előnyösen járunk el, ha igen érzékeny műszert, pl. tükrös galvanométert alkalmazunk, mivel ekkor a kilengések a zérus helyzet közelében mehetnek végbe. A 3. ábrán föltüntetett módszernél szintén lehet a telefon hetyett tetszőleges érzékenységű galvanométert alkalmazni, mely esetben az árammegszakító elmarad. A találmány természetesen mindazon készülékeket magában foglalja, melyek lényeges alkatrész gyanánt a leírt módon működő selenfénymérőt tartalmazzák. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Selenfénymérő, jellemezve egy a megmérendő fényforrás és egy ismert erősségű fényforrás hatásának fölváltva kitett selenrekesz által, mely a benne föl-