38565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás catehinnek catechucsersavvá való átalakítására, valamint a fogakat meg nem festő catechu-készítmények előállítására
Megjelent 1907. évi április hó 18-án. MAGY. KIK. SZABADALMI l ü H IVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 38565. szám, ív/h/i. OSZTÁLY. Eljárás catechinnek catechucsersavvá való átalakítására, valamint a fogakat meg nem festő catechukészítmények előállítására. SENSBUBG LUDWIG GYÁROS MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 augusztus hó 30-ika. Jelen találmány tárgya catechinnak meghatározott föltételek mellett catechucsersavvá való átalakítására szolgáló eljárásra vonatkozik, mely eljárás több lényeges műszaki előnnyel jár. A találmány továbbá kiterjed a fogakat meg nem festő katechukészítmények előállítására szolgáló eljárásra is. A catechu különböző összetételű cateeliint és catechucsersavat tartalmaz. A catechunak tulajdonképeni hatásos cserző anyagát a catecliucsersav képezi, mely két molakula catechinből vízelvonás útján keletkezik. Hogy a catechuban lévő catechint catechu csersavvá alakítsuk át és ezáltal a catechu hatásos alkatrészének mennyiségét növeljük, a catechut 150—160°-ig kell hevíteni. A catecliucsersav a catechinnek monoanhydridje és (C36, H34, 015) összetétellel bír. Már 170—180°-nál ismét veszít vizet ezen momoanhydrid és oly testté alakul át, mely már nem bír a catechucsersavnak becses tulajdonságaival. Ha mármost catechut vagy catechint egymagában hevítünk, úgy igen nehéz a catecliucsersav képződésére szükséges hőmérsékletet betartani. Csekély túlhevítés pedig, amint már említettük, már ismét a catechucsersavnak további átalakulását vonja maga után. Kísérletek mutatták, hogy a reakciótömeget pontosan egyenletes hőmérsékleten megtarthatjuk, ha a catechut, vagy catechint nem egymagában, hanem megolvasztott gyantával (kolofonium, mastix, burgundi gyanta vagy hasonló) keverve hevítjük. Ily módon a catechint simán alakíthatjuk át eatechucsersavvá anélkül, hogy helyi túlhevítések folytán a catecliucsersav ismét elváltoznék. Ezen eljárás szerint egyrészről a gyantában a catechucsersavat a levegő oxydáló hatása ellen megvédjük és így nem festődhetik meg oly mértékben barnára, amint ez az egymagában való hevítésnél történik, másrészről pedig a képződött catecliucsersav képződése pillanatában finomra elosztott állapotban a gyantainassza által fölvétetik. Ezen két körülmény rendkívül nagy előnynyel jár, mivel a gyantának és catechucsersavnak ezen benső keveréke rágókészítmény gyanánt lesz alkalmazva. Az eddig ösn a foghús kezelésére értékes catechukészítmények (catechu, catecliucsersav, catechin, gambir) azon hátránynyal bírnak, hogy a fogakat barnára festik. Ezen okból alkalmazásuk eddig az előnyös gyógyhatás dacára igen korlátolt volt. A
