38562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a levegőben szétosztott nitrogénoxydoknak víz segélyével való visszanyerésére

Megjelent liK>7. évi április hó 18-án. VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 38562. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a levegőben szétosztott nitrogénoxidoknak víz segélyével való visszanyerésére. NAVILLE ALOYS ADRIÉN GAZDÁSZ, GUYE PHILIPPE AUGUSTE TANÁR ÉS GUYE CHARLES EUGENE TANÁR GENFBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 szeptember hó 18-ika. A levegőben szétosztott nitrózos gázok, a hogy azokat különböző reakciók útján vagy elektromos kisütéseknek levegőre való be­hatása által kapjuk, nehezen nyerhetők vissza salétromsav alakjában, ha a levegő­nek nitrogénoxydokban való tartalma ala­csony. Ezen esetben rendkívül nagy készü­lékeket kell alkalmaznunk és a visszanyerés soha sem tökéletes. Azon föltételek pontos tanulmányozása, amelyek között a víz a levegőben szétosz­tott nitrózos gőzöket fölveszi, azt mutatta, hogy ezen elnyeletési folyamat mechaniz­musa a következő: A levegő oxigénfölöslegéuek jelenlétében a nitrogénoxydok majdnem egészben nitro­génperoxid N2 0.4 (magas hőmérsékletnél N03 ) alakjában vannak jelen, ha vízzel jön­nek érintkezésbe, mellyel első sorban rea­gálnak ; az illető reakciót a következő agyenlet fejezi ki: N2 04 + H2 0 = N03 H + N02 H (I.) Minthogy azonban a salétromsav nem ál­landó, különösen akkor, ha a hőmérséklet kissé emelkedik, ennek folytán az a követ­kező egyenlet szerint megbomlik: 3N02 H = N08 H + 2N0 + H2 0 (II.) úgy, hogy a két reakció eredményét a kö­vetkező egyenlet fejezi ki: 3N2 04 + 2H3 0 = 4N0s H + 2N0 (III.) Az így kapott nitrogénoxid fölös oxygén jelenlétében természetesen lassanként ismét nitrogénperoxiddá oxidálódik: 2NO + Oa = Na O, (IV.) mire a most leírt reakciók újra kezdődnek. Könnyen ki lehet számítani, hogy ezen műveletek sorozatának négyszeri ismétlésé­nél a nitrózos gőzöknek 99%-a átalakíttatik salétromsavvá. A kísérletek már most azt mutatják, hogy ha 80° vagy 100° C hőmérséklet alatt dol­gozunk, akkor a főnt megadott különböző reakciók nem mennek egyenlő sebességgel végbe; az első a leggyorsabb, a negyedik a leglassúbb. Ebből következik, hogy ha megkíséreljük a hígított nitrózos gőzöket víz segélyével MAGY. KIR. SZABADALMI

Next

/
Oldalképek
Tartalom