38556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges parafa előállítására

- á lyével, kellő nyomás és hőmérséklet mellett a kívánt alakra hozzuk. A kapott termék teljesen hibátlan és hézag-mentes s gyakorlatilag véve nem likacsos. A parafa föliaprózása tetszőleges mechanikai segédeszközök útján történhet s a találmány szerint nemcsak a tulajdonképeni hulladékanyag, hanem azon anyag nagy része is fölhasználható, mely silány minősége folytán rendszerint semmiféle célra sem alkalmas. A parafa fölaprózása után a szemcséket a hibás vagy tisztátalan részektől való elkülönítés céljából úgy kezeljük, hogy a megőrölt parafát kénsavvall savanyított vízbe helyezzük. Hogy ezen kezelés lehetőleg jó eredményt adjon s a tisztátalanságtól minden egye-s szemcse megszabaduljon, a megőrölt parafát a mellékelt rajzon föltüntetett tölcséralakú (a) edénybe öntjük, melynek nagyobb nyílása drótszövettel vagy szitával van bevonva. Az (a) edényt úgy függesztjük föl, hogy a megőrölt parafával megtölthető legyen. Az edényhez (c) fogantyú van erősítve, melynek segélyével az edény a savanyított vizet tartalmazó kádba meríthető. Azonkívül az edény szűkebb nyílását (b) födél zárja el, mely a (d) rúd segélyével fölnyitható. Ha az őrölt parafával töltött edényt a kénsavval savanyított vizet tartalmazó kádba merítettük, akkor a (b) födelet a (d) rúd segélyével fölnyitjuk. A könnyebb fajsúlyú parafaszemcsék ekkor az (a) edény fölső nyílásán keresztül az edényből kilépnek, míg a tisztátalanságok az edény fenekén maradnak, mivel súlyuk nem engedi meg a fölszinre való emelkedést. Ily módon minden egyes szemese, midőn a savanyított vízben fölemelkedik, a tisztátalanságoktól teljesen megszabadul. Ezen kezelés után a parafaszemcséket összegyűjtjük s hasonló módon más folyadékokba, pl. kálilúgba merítjük, melyekben a szemcsék megf ehérednek. Természetesen a találmány nem szorítkozik a fönti készülékre, amenynyiben ez csak a szemcsék kezelésére alkalmas készülékeknek egy példáját mutatja: Az eljárásnak nagyobb méretekben való alkalmazása természetesen másféle berendezéseket tesz szükségessé. Ha a parafaszemcsék már eléggé megtisztultak és megf ehéredtek, akkor a szemcséket fehérnyeoldattal keverjük. Az anyar got most likacsos formákba helyezzük és térfogatát nyomás segélyével kisebbé teszszük, azután pedig a formákat kb. 100° C. hőmérsékű nedves közeg hatásának tesszük ki, mely célból azokat forro vízbe helyezzük vagy pedig gőzsugárral kezeljük, hogy a fehérnye megalvadjon. Ha ez megtörtént, a formákat fölnyitjuk s mivel a nedves hővel való kezelés folytán a forma likacsain a nedvesség áthatolt, a fehérnye finom rostú szövet alakját vette föl s nemcsak kitűnő kötőanyagot alkot, hanem egyúttal a kapott terméket is rugalmasabbá teszi, mint amilyen a természetes parafa volt s amellett a termék a természetes parafa hátrányait nem mutatja. A nedves terméket a kivánt nagyságú darabokra lehet vágni s ép oly könnyen lehet kezelni, mint a természetes parafát. Mivel a kötőanyag megalvadás után szagtalan, íztelen és oldhatatlan lesz, a kapott termék nemcsak minden olyan célra fölhasználható, amire a parafa alkalmas, hanem még ezenfölül más célokra is, mivel gyakorlatilag véve nem likacsos. Azonkívül nem kell osztályozni és kiválogatni, mint a természetes parafát, melyből némely célokra csak finomabb minőségek használhatók. Továbbá az új termék külseje egészben is tetszetősebb, mivel fölületo semmiféle üregeket vagy hézagokat sem mutat s amellett tiszta parafából és jelentéktelen mennyiségű, oldhatatlanná tett kötőanyagból áll. A termék fizikai tulajdonságai nem változnak meg s fényesítése könnyen végezhető. Azonkívül gyártása nagy gazdasági előnyöket nyújt, mivel az eddig hulladék gyanánt szereplő parafaanyag nagy része értékesíthető. A gyártásnál lényeges fontossággal bír az anyagnak nedves hővel való kezelése, mert ha az anyagot száraz közegben teszszük ki a magas hőmérsék hatásának, ak-