38530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a levegőben és más ismert gázokban szétosztott nitrogénoxidok visszanyerésére koncentrált salétromsav alakjában

romsavvá) (II. egyenlet) alakultak és mielőtt a legmagasabb oxydációs fokukat (N2 04 ) elérték volna, amelyben az elnyeletés az I. egyenlet szerint történik, mimellett a nitro­génnek fele salétromsav alakjában kötte­tik le. 2. Másodsorban azt találtuk, hogy az al­sóbb nitrogénoxydok ezen ujraoxydálása, habár az közönséges hőmérsékletnél önként végbe megy, a hőmérséklet fokozása (anél­kül azonban, hogy 200° C-on nagyon túl­mennénk) vagy alkalmas katalizáló anyagok kontakt hatása (platináit azbeszt, vasoxyd, mangánoxyd stb.) vagy végre a gázok egy­szerű komprimálása útján elősegíthető. Ezen eredmény azon tényből magyarázható, liogy a hőmérséklet-fokozás és a gázok nagyobb koncentrációja, mely a komprimálással egyiitt jár, az újraoxydálási reakció gyorsítására nézve előnyösek. Ha már most ezen, külön­böző kezelési módok útján újraoxydált nitró­zos gázokat újra érintkezésbe hozzuk kén­savval, akkor ez utóbbi által újra fölvétet­nek, és pedig túlnyomóan az I. reakció ér­telmében. Ezen új elnyeletésnél lényeges, hogy ugyanazon szabályokat kövessük, melyeket az első elnyeletésnél betartottunk, azaz a kénsavval való érintkezést a gázokban az elnyelető edényekbe való belépésüknél jelen­lévő N,04 és N2 Os oxydok elnyeletésére szük­séges időre kell korlátozni és ezen elnyele­tésre a nitrogénoxyd újraoxydálásának kell következnie. Kísérletek azt bizonyították, hogy ha egymásután két vagy három rend­szert rendezünk el, melyeknek mindegyike egy abszorbeáló edényből és egy újra­oxydáló kamarából áll, mely utóbbi szük­ség esetén ezen újraoxydálást elősegítő berendezéssel van ellátva, ahogy azt előbb jeleztük volt, akkor különösen addig, míg a kénsav kevéssé van salétromsavval telítve, minden nehézség nélkül elnyeletliető majd­nem az összes, a levegőben szétosztott nitro­génoxyd, még akkor is, ha annak közepes tartalma nitrogénoxydokban csak körülbelül 1%-ot tesz. 3. A harmadik megfigyelés az alkalmazott levegő nedvességi fokát illeti; fölismertük ugyanis, hogy főképen oly célból, hogy a készülékek egyenletes működését biztosítsuk, előnyös ezen nedvességi fokot meglehetős pontosan szabályozni és állandóan olyan gázokkal dolgozni, melyek olyan pontosan, amennyire lehetséges, 1 gramm-molekula H2 0-t tartalmaznak 2 gramm-atom oxydok (N0,N2 03 , N2 04 ) alakjában jelenlévő nitro­génre. Ha a víztartalom csekélyebb, akkor a kénsav mindinkább telítődik nitrozilkén­savval, ami hátrányt képez, ha a nitrogén­oxydokat salétromsav alakjában akarjuk visszanyerni; ha a víztartalom magasabb, akkor a kénsav lassanként liigítódik és egyidejűleg elnyelő képessége csökken, ha anitrozil kénsav egy része nitrogénoxyd kép­zése mellett megbontatik, amelyet ismét el kell nyeletni; azaz 2S06 NH + 2Ha O = 2H2 SO, + 2NOaH 3N02 H = NOs H + 2NO + H2 0 -f miáltal az elnyelő készülékek hatásképes­sége még jobban csökken. Ebből következik, hogy ha olyan levegő­vel dolgozunk, mely annyira telítve van nitró­zos gőzökkel, hogy ezek koncentrációja olyan nagy, hogy a levegő természetes nedvessége kevesebb 1 gramm-molekula H2 0-nél gramm­atóm oxydok alakjában lévő nitrogénre, ak­kor az abszorbeáló edényekbe a kezelendő gázokkal bizonyos mennyiségű vizet kell be­vezetnünk. Ha ellenben a nitrózos gőzök igen hígítottak, akkor a gázokat részletes szárí­tásnak kell alávetnünk, mielőtt azokat az abszorbeáló edényekbe vezetjük és pedig vagy annyira lehűtjük azokat, hogy a fölös víz konzendálódik vagy pedig olyan szárító­anyaggal hozzuk érintkezésbe, melynek víz­gőzfeszültsége az elérendő szárítási fokhoz képest van megszabva. 4. A negyedik megfigyelés a kénsavnak salétromsavbau való koncentrációjára vonat­kozik. A kísérlet azt bizonyította, hogy ab­ban a mértékben, amint ezen koncentráció emelkedik, a kénsav elnyelő képessége nit­rózos gőzökkel szemben csökken; ezt azon ténynek lehet tulajdonítani, hogy a kénsav­ban lévő vízmentes salétromsav — NOs H — észrevehető feszültséggel bír N3 05 -é való

Next

/
Oldalképek
Tartalom