38518. lajstromszámú szabadalom • Léggázfejlesztő

5 -hoz haj tátik, míg az elgázosítás tökéletesen megtörtént. A lemezek száma az elgázosító teljesítményétől függ. A most leírt elgázosító különös előnye abban áll, hogy a frissen belépő levegő friss gazolinba ütközik, és az elgázosítóba való belépéstől kezdve egészen az elgázosítótól való eltávozásig a kivánt egyenletes léggáz előállításához szükséges gazolinnal együtt ugyanazon úton mozog, mimellett a gazolint a forgó légáram megakadályozza abban, hogy folyadékszálak alakjában a lemezen végigfusson és így a légáramnak csak kis elgázosítófölületet nyújtson. Az elgázosító kibocsátó nyílása is központosán van elrendezve. Maguk a lemezek a fűtőtestek bordái módjára hatnak és folytonosan meleget vezetnek az elgázosítás által lehűlt fölületekre. Az elgázosító legmélyebb helyén (35) próbacsap van elrendezve, melyen át a helyes elgázosítás mindenkor t megfigyelhető. A forgó (11) fújtatónak motorikus erővel vagy hasonlóval való hajtásánál egy szabályozószerkezetet kell elrendezni, mely a jelen esetben folyadékfék alakjával bír. Ezen folyadékfék normális fújtatónyomásnál rendesen szabadon marad, míg minden nem kivánt nyomásnagyobbodásban könnyen és biztosan működik, mimellett a normális és a fékezésre beállított gáznyomás között tetszés szerinti játékot enged meg. A gáznyomás tetszés szerint beállítandó különbsége azon előnnyel bír, hogy a féknek nem kell folytonosan működnie és hogy a fújtatónak kis nyomásnövekedésnél nagyobbodó ellenállása ezen különbségben teljesen kihasználható, anélkül, hogy a tápvezetéket szabályozó, tetszés szerinti szerkezetű nyomásszabályozó megterheltetnék. A (11) fújtató által előállított gáznyomás, mely a (15) nyomótérből a (33) vezetéken át a (22) elgázosítóba haladt és egy második (36) vezetéken át elvezettetik, a (37) gyűrűfal által két térre osztott (38) hengerben az elzárásra szolgáló folyadékot a külső térből a belsőbe nyomja, melyben (39) úszó van könnyen mozgathatóan elrendezve. Ha már most a gáznyomás a kivánt fokon túl megnagyobbodik, akkor a (39) úszó azonnal fölemeltetik és a (40) áttétel és a (41) fékszalag vagy féksarú, vagy más tetszés szerinti fékszerkezet segélyével a fújtató hajtását fékezi. Ha a nyomás csökken, akkor az úszó lesülyed és a fújtatót szabaddá teszi. Az úszót terhelő (42) súly és a (41) fékszerkezet változtatása által az úszófék hatása bármely tetszés szerinti gáznyomásra beállítható. Az úszófék egy további előnye abban áll, hogy megfelelő beállítás mellett a fékezés a fújtató által előállítandó maximális nyomás elérése előtt biztosan hat és ezáltal elkerüljük, hogy a sűrített gáz a nyomótérből a fujtató szívóterébe ismét visszalépjen. Mótorhajtás mellett az úszófék hasonló szerkezete alkalmaztatik (6) kiakasztókészülék (1. ábra) gyanánt. Ezen esetben egy fékszerkezet alkalmazása nem lenne cél-I szerű, mert a mótorhajtást nem lehet egy pillanat alatt megállítani és minthogy a fujtató egyidejűleg mérőkészülék gyanánt szolgál, ennélfogva esetleg azon hátrány léphetne föl, hogy a fújtatónak a megállításig való továbbforgásánál a fejlesztő hiányosan működnék. Az úszó és a tetszés szerinti átvivőrudazat egyébként hasonló szerkezete mellett a rajzon föltüntetett mótor azonnal kikapcsoltatik (25. ábra), ha a gáznyomás a bevezetőcsap fojtása által emeltetik. A kiakasztószerkezet tetszés szerinti módon transzmisszióhajtáshoz is használható és tetszés szerinti helyen lehet elrendezve úgy, hogy például egy, a transzmisszión ülő súrlódókapcsolás kiiktattatik vagy egy egyszerű szíjátváltó működésbe hozatik. A 25. ábrában hőlégmótorok számára való különleges kiiktatószerkezet van föltüntetve. A hőlégmótort nem szabad hirtelen kiiktatni, mert különben a mótor minden körülmény mellett azonnal átég és a nagy fordulatszám folytán mozgó részei rövid idő múlva megsérülnének úgy, hogy tehát a hőlégmótor üzemtartama igen csekély lenne. Az üzemben lévő hőléggép számára al-