38517. lajstromszámú szabadalom • A jármű oldalfala mellett működtethető vasúti kocsikapcsolás

— 2 — részből áll (2. ábra), mely utóbbi a kocsialvázzal az ismert módon, rugók közvetítésével van kapcsolva. Ezt a két részt egy, a (p) rész végén forgathatóan, de el nem tolhatóan ágyazott és az (o) csavarra fogódzó (q) csavarház köti össze egymással, mely csavarház külső fölületén csavarkerék gyanánt van alakítva és a kocsi alvázába ágyazott, a kocsi hosszanti középvonalára merőleges és az (r) forgattyúk segélyével forgatható (s) tengelyre ékelt, nem ábrázolt csavarba fogódzik. A csavarház eltolódása a (p) részen meg lévén gátolva, ép úgy a vonóhorog elfordulása is, a csavarkerék forgatása a vonóhorog elmozdulását vonja maga után. Ha a csavarkereket — mint azt ábrázoltuk — elég hosszúra készítjük, úgy az (o), mint a (p) részt csavarmenetesen képezhetjük ki, mikor a két rész csavarmeneteit ellentétesen vágjuk úgy, hogy a csavarmeneteit ellentétesen vágjuk úgy, hogy a csavarház forgatásával a vonórudat meghosszabbíthatjuk és megrövidíthetjük. A osavarkerék és a csavarorsó lehetővé teszi azt is, hogy a vonórudat érő lökések hatása alatt az egész vonórúd eltolódjék, mikor a csavarkerék a csavar meneteiben eltolódik. Eme leírt kapcsolás működési módja a következő: A kocsik kapcsolásánál az (e f) kapcsoló kengyelek a nyugalmi helyzetükben, szabadon lefüggnek és az (1) karok villás végeibe fekszenek (lásd az 1. ábrán pontvonalasan). Ép így szabadon függ le <i tértei'" lékkapcsolás is. Ha már most két kocsi egymásba fut, a kocsi oldalán álló munkás az egyik — pl. az 1. ábrán a baloldali — kocsi (n) forgattyúját a pontvonalasan jelzett állás felé forgatja, minek következtében a kapcsolókengyelt a teljesen kihúzott állásba, esetleg ezen túl is fölemeli. A gyors fölemelés következtében a kengyel (e) része némileg megemelkedik és az (n) forgattyú eleresztésénél a másik — az adott esetben a jobboldali — kocsi (a) vonóhorgába csappan. Ugyanekkor megemeli a tartalékkapcsolást is, melynek vonóhorga a másik — jobboldali — kocsi megemelt (e f) kapcsolókengyelébe fogódzik. Eme tartalékkapcsolás bekapcsolását a főkapcsolás bekapcsolása után is végezhetjük. Most már csupán a kapcsolás meghúzása van hátra, mit a leírt feszítő szerkezet segélyével ugyancsak oldalról lehet végezni. A kocsik szétkapcsolását a kapcsolásnak a feszítőszerkezet segélyével történő megeresztése után ugyancsak a kocsik oldalfala mellett, anélkül lehet végezni, hogy a munkás a kocsik közé lépni volna kénytelen. Különös előnye a kapcsolásnak más ismert kapcsolásokkal szemben az, hogy a kapcsolás a régi csavarkapcsolás elve alapján lévén szerkesztve, a vele fölszerelt kocsit a közönséges csavarkapcsolással fölszerelt kocsikkal is kapcsolhatjuk, tehát a költséges átmeneti berendezések fölösle^ gesek, továbbá, hogy a kapcsolás fölszerelése a kocsialváz módosítását egyáltalában nem igényli. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A jármű oldalfala mellett működtethető vasúti kocsikapcsolás, azáltal jellemezve, hogy a közönséges kapcsolóhoroggal együtt működő kapcsoló kengyel meg van osztva és két része egy, a kengyel szabad végének csak bizonyos határokon belül való elmozdulását megengedő csukló útján van másik, a vonóhorgon ágyazott részével kapcsolva, a mellgerenda mentén pedig a kocsi egész szélességén végig nyúló tengely van alkalmazva, melynek a kapcsolókengyelnek a vonóhorogra ágyazott szárrészeivel együttműködő és ezeket megemelő villás karjai és eme karokat összekötő, a tartalékkapcsolás vonóhorgának szárával működő és ezt megemelő kengyele van. 2. Az 1. alatt védett kapcsolásnál egy feszítő berendezés, azáltal jellemezve, hogy a megosztott vonórúd két részének összekötésére egy végtelen csavarátte-