38509. lajstromszámú szabadalom • Újítások petróleum gázizzólámpákon
2 gyanánt szereplő két tokba vezető (5) csövek csatlakoznak. A tok fenekén az (5) csövek tisztogatására szolgáló, csavarokkal elzárt (6) tisztító nyílások és az elosztóban esetleg lecsapódott petróleum elvezetésére szolgáló szelepekkel ellátott (7) nyílások vannak elrendezve. Fölső végén az (1) elgázosító a (8) keverőkamarába van becsavarva, mely lényegében egy csőkereszt és melynek függélyes száraihoz az elgázosító és a gáz- és levegőkeveréket elvezető (9) cső, vízszintes száraihoz pedig a levegőt bevezető két (10) cső csatlakozik. A (10) csövek szabad végei a lámpatokon kívül alkalmazott (11) golyókba nyúlnak úgy, hogy ezeknek a csöveknek bevezető nyílásai széllökések ellen védve vannak. Az (1) elgázosítóban fejlődött és az elgázosítónak a keverőkamarában elrendezett fúvószáján kiáramló gázok a beszívott előmelegített levegővel keverődnek és a keverék a függélyes (9) csövön a (12T) darabba megy, melynek vízszintes száraihoz a (2) elosztókamarába gázt vezető (5) csövek csatlakoznak. Eme csövek fölső végeiken megfelelően görbülnek úgy, hogy elég közel jutnak az (1) elgázosítóhoz, közép és alsó részükön pedig az (1) elgázosítóval párhuzamosan mennek (1. a 2. ábrát). A gáz- és levegőkeveréket vezető (5) csöveknek ezeken az elgázosítóval párhuzamos szakaszain a csöveknek az elgázosító felé fordult oldalai el vannak lapítva és az ellapulásokon (13) áttörések vannak alkalmazva, melyeken a keverék egy része az (5) cső és az ezeket körülvevő, drótszövetből vagy szitabádogból készült (14) henger által képezett üregbe jut. A keveréknek ez a része a henger szemein az elgázosítóhoz megy és a gyújtás után az elgázosítót fűti. A (3, 4) csőcsonkok között az elgázosítón egy (15) csésze van alkalmazva, melyet borszesszel lehet tölteni és a lámpa üzembehozatalára szolgál. Eme lámpa működési módja a következő : A (15) csészét borszesszel töltjük, az elgázosító alsó végén alkalmazott petróleumbevezető csapot nyitjuk és a (15) csészében levő borszeszt meggyújtjuk. Ily módon az (1) elgázosítót fölhevítjük és az ebben levő petróleumot elgázosítjuk, egyben pedig a (10) levegőt bevezető csövet is fölhevítjük. Az elgázosító fúvószáján kiáramló gáz a (10) levegőt bevezető csőben előmelegített levegőt beszívja, az így előállított gáz- és levegőkeverék pedig az (5) csövekbe megy, melyekből azok egy része a (13) nyílásokon távozik, más része ellenben a gázizzólángzókhoz megy. Az (5) csövek nyílásain és a gázizzóláugzókból kiáramló gáz a borszeszlángon meggyullad, tehát a lámpa üzembe jön. Ekkor azonban a borszeszláng kialvása után a lámpa elgázosítóját a (14) henger szemeinél égő gázok és a gázizzólángzók égésterményei minden oldal felől egyenletesen és intenzív módon fűtik, tehát az elgázosítóban kátrányos anyagok nem válhatnak le. Minthogy a lámpához vezetett levegőt is előmelegítjük, az elégés intenzivsége és a lámpa föntebb jelzett hatása fokozódik, cseppfolyós olaj pedig le nem válhat. A petróleumbeömlés megszüntetésével a lámpát üzemen kívül helyezzük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ujitás petróleumgázizzólámpákon, főleg nagy fényerejű, az ismert Kitson-féle elgázosítóval fölszerelt lámpákon, melyeknél az elgázosító fűtésére a gázizzólángzók égésterményei szolgálnak, azáltal jellemezve, hogy az elgázosító a gázizzólángzók között függélyes helyzetben van alkalmazva, a fölső végén alkalmazott keverőkamarától kiinduló, a gáz- és levegő keverékét a gázzizzólángzókhoz vezető csövek pedig az elgázosító szabadon fekvő két oldala mentén vannak lefelé vezetve és eme részükön az elgázosító felé fordult oldalukon furatokkal vannak ellátva, oly célból, hogy a furatokon a gáz- és levegőkeverék egy része elvezethető és meggyújtva, az elgázosító fűtésére legyen használható. 2. Az 1. alatt védett újítással kapcsolatban a keverő kamarába levegőt vezető csövek
