38500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás desztillálási és égési gázok tisztítására a gázokban tartalmazott melléktermékeknek szilárd hulladékok nélkül való előállítása mellett

- 6 -nyösen szénsav hozzáadása után olyan sóoldatokkal moshatjuk, melyeknek szulfidjait a szénsav megbontja. Ekkor csak ammóniák és szénsav abszorbeáltatik, de kénhydrogén nem. A megadott példánál fölvettük, hogy a mosandó gáz á szénsavhoz és kénhydrogénhez viszonyítva kevés ammoniákot tartalmaz. Ha több ammóniák van jelen.mint amennyi a szénsavtartalomnak megfelel, ami ritkán fordul elő, akkor a kénhydrogén a szénsavval egyidejűleg kimosatik és a sóoldat által fölvétetik. Ekkor a karbonát- és szulfidtartalmú ammoniumsóoldat földolgozásánál a kénhydrogént vagy a folyadéknak szénsavval való kezelése útján, vagy gyönge melegítés útján űzzük ki és az emellett távozó gázokat, melyek szénsav mellett sok kénhydrogént és kevés ammoniákot tartalmaznak, amint fönt megadtuk, sóoldatokkal vagy savakkal mossuk. A sóoldatok ammoniákot é3 szénsavat abszorbeálnak és pedig csak annyi szénsavat, amennyi a tovaragadott ammóniáknak megfelel; a savak csak ammoniákot abr^rbeálnak. Azonban olyan gázoknál is, melyek sok ammoniákot tartalmaznak, a szulfidtartalmű karbonátlúgok keletkezését már kezdettől fogva megakadályozhatjuk, ha a gázhoz annyi szénsavat adunk, amennyi az ammoniáktartalómnak megtelel. A sorrend, amelyben a szénsavat, a cyanhydrogént a gázból kimossuk, mellékes; ezt a mosáshoz használt sóoldatok természete és a mosandó gázok összetétele szabja meg. Mint a bevezetésben már megemlítettük, az eljárást a sóoldatok ismertetett tulajdonságainak fölhasználásával olyképen módosíthatjuk, hogy a kénhydrogénabszorbeálást a 9--13a. egj-enletek értelmében foganatosítjuk. A szénsavat és az ammoniákot esetleg ammóniáknak, illetve szénsavnak a gázhoz vagy a sóoldathoz való hozzáadása után az ismertetett sóoldatok valamelyikében abszorbeáltatjuk. A szénsavtól megszabadított gázt azután elegendő mennyiségű ammoniákoldattal mossuk, amely a kénhydrogént fölveszi. Hogy nmmoniákveszteségeket elkerüljünk, a gázt a szénsav hozzáadása után utólag ismét sóoldatokkal kell mosni. Az így kapott ammoniákos kénammoniumoldatból ezután enyhe melegítés útján a kénhydrogén egy részét szénsavval való kezelés útján az összes kénhydrogént vagy végül erős melegítés révén kénammoniumot űzünk ki. A távozó desztilláló gázokat, ha szénsavmentesek, meleg klórmagnéziumoldatba vezetjük, amely csak ammoniákot vesz föl, de kénhydrogént nem. Ha ellenben a gázok még szénsavat is tartalmaznak, akkor úgy meleg, mint Ilidig magnéziumkloridoldattal moshatók. A mosólúg desztillálási gázai minden esetben savakkal is moshatók, melyek csak az ammoniákot nyelik el. A magnéziumkloridoldatból kapott, magnéziumhydrátot vagy magnéziumkarbonátot tartalmazó ammoniumkloridoldatból az ammoniákot hevítés útján űzzük ki és az ismertetett módon tovább dolgozzuk föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás olyan gázok és gőzök, különösen desztillálási és égési gázok mosására és tisztítására, melyek szénsavat, cyanhydrogént és kénhydrogént stb. tartalmaznak elegyben vagy külön-külön ammóniák mellett, jellemezve azáltal, hogy a gázokat az illó, gyönge savak lekötéséhez elegendő mennyiségű ammóniák jelenlétébenolyan bázisok sóoldataival kezeljük, oxydok, hydroxydok, karbonátok, cyanidok vagy szulfidok alakjában melegítésnél az ammoniákot ennek nem illó, sószerű vegyületeiből kiűzni képesek. 2. Az 1. igényben védett eljárás egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a gázhoz ammoniákot adunk, vagy a mosáshoz ammoniákos sóoldatokat használunk, az esetben, ha a gáz ammoniákot nem tartalmaz, vagy a gáz ammóniáktartalma nem elégséges arra, hogy az ' összes gyönge savakat (szénsav, cyan-