38500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás desztillálási és égési gázok tisztítására a gázokban tartalmazott melléktermékeknek szilárd hulladékok nélkül való előállítása mellett

- 6 -nyösen szénsav hozzáadása után olyan só­oldatokkal moshatjuk, melyeknek szulfidjait a szénsav megbontja. Ekkor csak ammóniák és szénsav abszorbeáltatik, de kénhydro­gén nem. A megadott példánál fölvettük, hogy a mosandó gáz á szénsavhoz és kénhydrogén­hez viszonyítva kevés ammoniákot tartalmaz. Ha több ammóniák van jelen.mint amennyi a szénsavtartalomnak megfelel, ami ritkán fordul elő, akkor a kénhydrogén a szénsav­val egyidejűleg kimosatik és a sóoldat által fölvétetik. Ekkor a karbonát- és szulfid­tartalmú ammoniumsóoldat földolgozásánál a kénhydrogént vagy a folyadéknak szén­savval való kezelése útján, vagy gyönge melegítés útján űzzük ki és az emellett távozó gázokat, melyek szénsav mellett sok kénhydrogént és kevés ammoniákot tartal­maznak, amint fönt megadtuk, sóoldatokkal vagy savakkal mossuk. A sóoldatok ammo­niákot é3 szénsavat abszorbeálnak és pedig csak annyi szénsavat, amennyi a tovaraga­dott ammóniáknak megfelel; a savak csak ammoniákot abr^rbeálnak. Azonban olyan gázoknál is, melyek sok ammoniákot tartalmaznak, a szulfidtartalmű karbonátlúgok keletkezését már kezdettől fogva megakadályozhatjuk, ha a gázhoz annyi szénsavat adunk, amennyi az ammo­niáktartalómnak megtelel. A sorrend, amelyben a szénsavat, a cyan­hydrogént a gázból kimossuk, mellékes; ezt a mosáshoz használt sóoldatok termé­szete és a mosandó gázok összetétele szabja meg. Mint a bevezetésben már megemlítettük, az eljárást a sóoldatok ismertetett tulajdon­ságainak fölhasználásával olyképen módo­síthatjuk, hogy a kénhydrogénabszorbeálást a 9--13a. egj-enletek értelmében foganato­sítjuk. A szénsavat és az ammoniákot esetleg ammóniáknak, illetve szénsavnak a gázhoz vagy a sóoldathoz való hozzáadása után az ismertetett sóoldatok valamelyikében ab­szorbeáltatjuk. A szénsavtól megszabadított gázt azután elegendő mennyiségű ammoniák­oldattal mossuk, amely a kénhydrogént fölveszi. Hogy nmmoniákveszteségeket elkerüljünk, a gázt a szénsav hozzáadása után utólag ismét sóoldatokkal kell mosni. Az így kapott ammoniákos kénammonium­oldatból ezután enyhe melegítés útján a kénhydrogén egy részét szénsavval való kezelés útján az összes kénhydrogént vagy végül erős melegítés révén kénammoniumot űzünk ki. A távozó desztilláló gázokat, ha szénsavmentesek, meleg klórmagnézium­oldatba vezetjük, amely csak ammoniákot vesz föl, de kénhydrogént nem. Ha ellen­ben a gázok még szénsavat is tartalmaznak, akkor úgy meleg, mint Ilidig magnézium­kloridoldattal moshatók. A mosólúg desztillálási gázai minden esetben savakkal is moshatók, melyek csak az ammoniákot nyelik el. A magnéziumkloridoldatból kapott, mag­néziumhydrátot vagy magnéziumkarbonátot tartalmazó ammoniumkloridoldatból az am­moniákot hevítés útján űzzük ki és az ismertetett módon tovább dolgozzuk föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás olyan gázok és gőzök, különösen desztillálási és égési gázok mosására és tisztítására, melyek szénsavat, cyanhydro­gént és kénhydrogént stb. tartalmaznak elegyben vagy külön-külön ammóniák mellett, jellemezve azáltal, hogy a gázo­kat az illó, gyönge savak lekötéséhez elegendő mennyiségű ammóniák jelen­létébenolyan bázisok sóoldataival kezel­jük, oxydok, hydroxydok, karbonátok, cyanidok vagy szulfidok alakjában me­legítésnél az ammoniákot ennek nem illó, sószerű vegyületeiből kiűzni ké­pesek. 2. Az 1. igényben védett eljárás egy foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a gázhoz ammoniákot adunk, vagy a mosáshoz ammoniákos sóoldatokat hasz­nálunk, az esetben, ha a gáz ammoniákot nem tartalmaz, vagy a gáz ammóniák­tartalma nem elégséges arra, hogy az ' összes gyönge savakat (szénsav, cyan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom