38490. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hővédő anyag előállítására
— 2 -összegyúrjuk és a tésztát kis darabokra vagy golyókra aprózva, napon vagy forró légáramban megszárítjuk. Azután az apró tésztadarabkákat porrá törjük és másodszor is kb. 5% magnéziumoxyddal és « 5% magnéziumkarbonáttal elegyítjük. Az anyag most már forgalomba hozható, mivel fölhasználásához nem kell egyéb, mint a szükséges mennyiségű víz hozzáadása, mellyel az anyagot olyan sűrűségre hozzuk, hogy az kézzel vagy lapáttal a bevonandó tárgyra legyen fölrakható. Ha azt akarjuk, hogy az anyag minél jobban tapadjon s minél könnyebben legyen kezelhető, amellett pedig kellő konzisztenciával bírjon, akkor a következő módon járunk el: Valamely alkalmas gyúrógépben az alább megadandó keveréket 300—400 rész magnéziumkarbonáttal összegyúrjuk. Az említett keveréket úgy kapjuk, hogy 1000 rész vízben föloldott 15—20 « bórsavat, 15—20 « timsót és 3—5 « nátriumborátot 100 « teljesen száraz cellulózával elegyítünk. Ezen keveréknek a magnéziumkarbonáttal való összegyúrása után a maszszához jól föloldott zselatinenyvet, kazeint vagy dextrint adunk. Az így kapott masszát megkeményítés céljából még kb. 15—20% magnéziumoxyddal elegyítjük s ennek megtörténtével olj'an anyagot kapunk, mely a kivánt szigetelő tulajdonsággal bír, könnyen alkalmazható s tészta- vagy poralakban használható föl. Ha ezen anyagot poralakban akarjuk forgalomba hozni, akkor a tésztát szárító kemencében kiszárítjuk, megőröljük s 10 — 15% magnéziumkarbonáttal és 5% magnéziumoxyddal keverjük. Az így kapott termék fajsúlya s víz fajsúlyának kb. 1 /s része s 1 cm. vastag védőréteg előállítására körülbelül 2 kg. anyag szükséges négyzetméterenként. A találmány szerinti hővédő anyag általában hőszigetelésre szolgál, s a vele burkolt tárgyak hőmérsékét megtartja, vagyis a meleg tárgyak lehűlését és a hideg tárgyak hőmérsékének emelkedését megakadályozza, amennyiben a környező levegő hőjét nem engedi a védett tárgyhoz jutni. így tehát az anyag a következő célokra alkalmas: 1. Gőzgépeknél a gőzcsövek, elosztó szelepek, szeparátorok, hengerek, kazánköpenyek, hamuszekrények, tűzcsatornák, kürtőköpenyek stb. burkolására. 2. Konyhákban, hőtartó edényeknél, termoszifonoknál, forró lég- vagy gázvezetékeknél stb. 3. Hűtőgépeknél a csővezetékek vagy hűtőkamrák, továbbá a jégszekrények, élelmiszereket, vagy a hő hatása alatt könnyen gyuladó, romló vagy erjedésbe jövő anyagokat szállító vasúti kocsik stb. falainak burkolására. 4. Pénzszekrények borítására vagy bélelésére. 5. Lőporkamrák vagy lőporraktárak falainak megvédésére, úgy szárazföldön, mint hajókon. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás hővédő anyag előállítására, jellemezve azáltal, hogy cellulózát (vagy ehelyett azbesztet), magnéziumkarbonátot és magnéziumoxydot annyi vízzel gyúrunk össze, hogy a tészta pépszerű sűrűséggel bírjon, minek megtörténtével a péphez nyers timsót, bórsavat, zselatint (vagy keményítőt, vagy kazeint) s esetleg parafalisztet és kormot is adhatunk. 2. Az 1. igénypontban védett eljárásnak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy körülbelül 10 rész magnéziumoxyd, 50 rész magnéziumkarbonát és 40 rész cellulóza (azbeszt) keverékét 5—10 rész nyers timsónak, 15—30 rész bórsavnak és 6—15 rész zselatinnak (keményítőnek vagy kazeinnak) 100—200 rész vízben való oldatával összegyúrjuk, a kapott tésztát kiszárítjuk s porrá őrlés utánkb. 5% magnéziumoxyddal és ugyanannyi magnéziumkarbonáttal elegyítjük. 3. Az 1. igénypontban védett eljárásnak
