38490. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hővédő anyag előállítására

— 2 -összegyúrjuk és a tésztát kis darabokra vagy golyókra aprózva, napon vagy forró lég­áramban megszárítjuk. Azután az apró tésztadarabkákat porrá törjük és másod­szor is kb. 5% magnéziumoxyddal és « 5% magnéziumkarbonáttal elegyít­jük. Az anyag most már forgalomba hoz­ható, mivel fölhasználásához nem kell egyéb, mint a szükséges mennyiségű víz hozzá­adása, mellyel az anyagot olyan sűrűségre hozzuk, hogy az kézzel vagy lapáttal a be­vonandó tárgyra legyen fölrakható. Ha azt akarjuk, hogy az anyag minél jobban tapadjon s minél könnyebben legyen kezelhető, amellett pedig kellő konziszten­ciával bírjon, akkor a következő módon járunk el: Valamely alkalmas gyúrógépben az alább megadandó keveréket 300—400 rész magné­ziumkarbonáttal összegyúrjuk. Az említett keveréket úgy kapjuk, hogy 1000 rész vízben föloldott 15—20 « bórsavat, 15—20 « timsót és 3—5 « nátriumborátot 100 « teljesen száraz cellulózával elegyítünk. Ezen keveréknek a magnézium­karbonáttal való összegyúrása után a masz­szához jól föloldott zselatinenyvet, kazeint vagy dextrint adunk. Az így kapott masszát megkeményítés céljából még kb. 15—20% magnézium­oxyddal elegyítjük s ennek megtörténtével olj'an anyagot kapunk, mely a kivánt szi­getelő tulajdonsággal bír, könnyen alkal­mazható s tészta- vagy poralakban hasz­nálható föl. Ha ezen anyagot poralakban akarjuk forgalomba hozni, akkor a tésztát szárító kemencében kiszárítjuk, megőröljük s 10 — 15% magnéziumkarbonáttal és 5% mag­néziumoxyddal keverjük. Az így kapott termék fajsúlya s víz faj­súlyának kb. 1 /s része s 1 cm. vastag védő­réteg előállítására körülbelül 2 kg. anyag szükséges négyzetméterenként. A találmány szerinti hővédő anyag álta­lában hőszigetelésre szolgál, s a vele bur­kolt tárgyak hőmérsékét megtartja, vagyis a meleg tárgyak lehűlését és a hideg tárgyak hőmérsékének emelkedését megaka­dályozza, amennyiben a környező levegő hőjét nem engedi a védett tárgyhoz jutni. így tehát az anyag a következő célokra alkalmas: 1. Gőzgépeknél a gőzcsövek, elosztó sze­lepek, szeparátorok, hengerek, kazánköpe­nyek, hamuszekrények, tűzcsatornák, kürtő­köpenyek stb. burkolására. 2. Konyhákban, hőtartó edényeknél, ter­moszifonoknál, forró lég- vagy gázvezetékek­nél stb. 3. Hűtőgépeknél a csővezetékek vagy hűtőkamrák, továbbá a jégszekrények, élel­miszereket, vagy a hő hatása alatt könnyen gyuladó, romló vagy erjedésbe jövő anya­gokat szállító vasúti kocsik stb. falainak burkolására. 4. Pénzszekrények borítására vagy béle­lésére. 5. Lőporkamrák vagy lőporraktárak falai­nak megvédésére, úgy szárazföldön, mint hajókon. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás hővédő anyag előállítására, jel­lemezve azáltal, hogy cellulózát (vagy ehelyett azbesztet), magnéziumkarbonátot és magnéziumoxydot annyi vízzel gyú­runk össze, hogy a tészta pépszerű sű­rűséggel bírjon, minek megtörténtével a péphez nyers timsót, bórsavat, zsela­tint (vagy keményítőt, vagy kazeint) s eset­leg parafalisztet és kormot is adhatunk. 2. Az 1. igénypontban védett eljárásnak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy körülbelül 10 rész magnézium­oxyd, 50 rész magnéziumkarbonát és 40 rész cellulóza (azbeszt) keverékét 5—10 rész nyers timsónak, 15—30 rész bór­savnak és 6—15 rész zselatinnak (kemé­nyítőnek vagy kazeinnak) 100—200 rész vízben való oldatával összegyúrjuk, a kapott tésztát kiszárítjuk s porrá őrlés utánkb. 5% magnéziumoxyddal és ugyan­annyi magnéziumkarbonáttal elegyítjük. 3. Az 1. igénypontban védett eljárásnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom