38473. lajstromszámú szabadalom • Méhkaptár

Á találmánybeli mükaptár egyik főelőnye abban áll, hogy a megtelt keretek kiszedése oly módon történhetik, hogy a dolgozó méhek munkájukban ezalatt egyáltalában nem háborgattatnak, amit azáltal érünk el, hogy a mézzel telt tér röpnyílására, pl. a (6) ajtócska helyére egy (10) röpnyílástakarót alkalmazunk, mely egy, alul a röpnyílásba beilleszthető (11) nyúlványokkal ellátott deszkából áll, mely középen ki van vésve úgy, hogy közte és a szekrény fala között keskeny rés marad, melyen át a méhek kiröpülhetnek, de vissza nem térnek, minthogy a helyes útirányra nem jönnek rá, hanem a szomszédos térbe térnek vissza, ezzel a röpnyllás-takaróval azt a célt elérhetjük, melyet az eddig használatos bonyo- : lult szerkezetű csapdákkal igyekeztek úgyszólván eredménytelenül elérni. Ily módon az egyik tér a méhektől teljesen megtisztul és a keretek kiszedése kényelmesen és a méhek háborítása nélkül elvégezhető. Ha egy családot nevelünk, de meg akarjuk akadályozni, hogy a királynő mindkét teret használja a petelerakásra, — ami a mézelés szempontjából is káros, — úgy a (2) közfal (21) nyílását csak az ismert szerkezetű (13) Hanemann-ráccsal zárjuk el, melynek keskeny résein a dolgozó méhek a költőtérből átjárhatnak a mézelő-térbe és viszont, de a királynő nem bújhatik keresztül úgy, hogy a méztermelő időszakban a túlnagy petelerakást elkerüljük. A méhek etetésére a (14) vályú szolgál, mely közvetlenül a (15) ablakkeret (5. ábra) mögött foglal helyet és melyet az utóbbin lévő (16) dugóval elzárható nyíláson keresztül görbecsövű kanna segélyével töltünk meg mézétekkel; ebben a vályúban egy szabadon úszó (17) deszka vau elrendezve, melynek alsó lapján és oldalt kis peckek állnak ki, melyek azt a vályú fenekétől és oldalfalaitól oly távol tartják, hogy a méhek a méz elfogyta után azt le nem ragaszthatják, de emellett a vályúban lévő folyadékhoz mégis jól hozzáférhetnek. Ez a (17) deszka arra való, hogy a méhek: melyek tömegesen tolulnak a vályúhoz, egymást bele ne fojthassák a mézbe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Méhkaptár, mely egy elzárható közlekedő nyílással ellátott közfal által két rekeszre osztott szekrényből áll, jellemezve egy mindkét rekesszel közlekedő, de bármelyik rekesztől elzárható közös röpnyílás elrendezése által, ami lehetővé teszi úgy egyetlen családnak, mint a röpnyilás közepén elhelyezett válaszfal alkalmazása mellett két külön családnak a nevelését és másrészt módot nyújt arra, hogy egyetlen család nevelése esetén a röpnyílás egyik felének oly alkalmas röpnyílás-takaróval való elfödése mellett, — melyen át a méhek kiröpülhetnek, de vissza nem találnak, — a mézzel telt keretek a méhek háborítasa nélkül kicserélhetők legyenek. 2. Az 1. pontban igényelt műkaptárnál a röpnyílás részleges vagy teljes elzárására szolgáló két csukló körül nyíló (6) és (7) ajtócska. 3. Az 1. pontban igényelt műkaptárnál egy, a röpnyílásnak két család nevelése esetén való kettéválasztására szolgáló, a (2) közfal síkjába elhelyezendő (8) elválasztó deszka. 4. At, 1. pontban igényelt műkaptárnál a keretek kiszedése alkalmával a röpnyílásra alkalmazandó oly keskeny résszel bíró (10) röpnyílástakaró, melyen a méhek kiröpülhetnek, de vissza nem találnak úgy, hogy a szomszédos rekeszbe legyenek kénytelenek visszatérni. 5. Az 1. pontban igényelt műkaptárnál egy oly etetővályú, melyben egy-, a folyadékon úszó alul és oldalt apró peckekkel ellátott (17) deszka van elrendezve, oly célból, hogy a méhek egymást a mézbe bele ne fojthassák, s emellett ez a deszka a méz elfogyta után a fenékhez vagy az oldalfalakhoz leragasztható ne legyen. (1 rajzlap melléklettel.) <"*.LJHÍ RÉ8ZVÉ«> TÁR8ABÁG N , OMOÁJA luPAPEfel fcN