38464. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szénsav eltávolítására belső elégéssel dolgozó gépek gőzalakú égésterményeiből
- 2 -Továbbá ugyancsak tenger alatt járó naszádoknál alkalmas foganatosítási alakja találmányomnak az, hogy oxygént szolgáltató anyag gyanánt oly anyagot használunk, mely széntartalmú anyaggal elégetve oly maradékot szolgáltat, amelyben a szénsav szilárd vagy folyékony alakban le van kötve, a lekötésnél fejlődő hőt pedig a munkát végző gázok mennyiségét nagyobbító oly «hígítóanyag» elpárologtatására (esetleg túlhevítésére) használjuk, mely munkavégzés után ismét lecsapható és így eltávolítható. A szénsav lekötésével ennek térfogatát kisebbítjük, azonban a lekötés által bizonyos hőmennyiség válik szabaddá, mely lehetővé teszi, hogy megfelelő mennyiségű alkalmas folyadékot párologtassunk el és a gőzöket a munkát végző gázokhoz hígítóanyag gyanánt hozzákeverhessük, mikor a gázok térfogata nagyobb fog lenni, mint aminő volna, ha a szénsavat el nem nyelettük volna. Eme viszonyok megvilágítására szolgáljon a következő példa: Ha az oxygént szolgáltató anyag káliumszuperoxyd, a tüzelőanyag pedig benzin, melynek közepes összetétele Cn H2 u vagy egyszerűen CH2 , a teljes elégés a 2K 02 -f CH, = Ka C03 + Ha 0 egyenlet értelmében megy végbe. Mikor a szénsav lekötése mellett karbonát keletkezik, minden kg. széndioxyd lekötésénél 1970 cal. hő válik szabaddá, melynek segélyével 18 kg. víz párologtatható el, tehát 0-525 cm3 (1000° C. hőmérsékletű és 20 atm. nyomású) vízgőznek felel meg, míg az elnyelt szénsav térfogata ugyanily viszonyok mellett csak 0'119 volna. Tehát az elnyeletés következtében az eltűnő szénsav helyett 4'5-szer annyi vízgőzünk van, anélkül, hogy az üzemi berendezés súlya növekednék, föltéve, hogy a vizet a környezetből vesszük. Eme foganatosítási alaknál föltételeztük, hogy az elégető kamarában lehetőleg tökéletes karbonát képződés megy végbe. Ezt az elégetési folyamat maga nem biztosítja, mert a föntebb jelzett folyamat mellett még a 2 KOa + CHa = 2 KOH + C02 egyenlet értelmében is folyik le reakció. Tagadhatlan, hogy ha a második egyenlet értelmében fejlődő szénsav a marókálival hosszabb ideig érintkezik, a 2 KOH + C02 = K2 CO, + Ho 0 egyenlet értelmében cserebomlás megy végbe, melynek terméke karbonát és víz, éppen ezért célszerű, ha eme cserebomlás biztosítása céljából a képződött gázalakú égéstermékeket (melyek széndioxydból és vízből állanak), az égés helyén kiváló megolvadt káliumhydroxyddal és káliumkarbonáttal lehetőleg benső érintkezésbe hozzuk, amennyiben eme folyadékokat finoman elosztva, pl. permetező eső alakjában vezetjük át a gázokon, vagy a gázokat elnyelető készüléken át vezetjük a motorba, mely elnyelető készüléken az alkáli tartalmú megolvadt karbonát folyik le. A hígítóanyag kondenzálását bármely ismert módon végezhetjük. Eljárásom egy foganatosítási alakját két fokozatban dolgozó turbina esetére a csatolt rajz alapján ismertetjük, melynél föltételezzük, hogy a bázist az első fokozatból kiáramló gőzökhöz keverjük, mielőtt ezek a második fokozatba bejutnának. Az (A) elégető kamarában a tüzelőanyagot levegő vagy más oxygént szolgáltató anyag segélyével égetjük el (esetleg hűtőanyag hozzávezetése mellett.). A nagy feszültségű meleg gázok egymásután a (D) és (C) turbinákban végeznek munkát, és azután a (G) kondenzátoron a (P) légszivattyúba mennek. A kondenzálást végző bázist egy (F) tartályban a kifúvatott gázok hőmennyisége párologtatja el, bevezetése a két turbina között történik, úgy hogy a gőzök a kis nyomású turbinában a gázokkal egj-ütt végeznek munkát. A (G) kondenzátorban a gázok és gőzök lehűlése következtében a kifúvatott gázokban lévő szénsav és a bázis vegyülése megkezdődik, a képződött sót a víz oldja és magával viszi. A még hátramaradt kevés, nem kondenzálható gázt (pl. nitrogént), a (P) légszivattyú szállítja el a szabadba. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a szénsav eltávolítására belső elégéssel dolgozó gépek gázalakú égés-
