38451. lajstromszámú szabadalom • Generátor vízgáz vagy hasonlók számára

Megjelent lí)07. évi április lió 5-én. MAGY SZABADALMI SZABADALMI LEI RAS 38451. szám. IIle. OSZTÁLYGenerátor vízgáz vagy hasonlók számára DANNERT FRIGYES VEGYÉSZ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 augusztus hó 4-ike. Jelen találmány tárgya oly vízgázgene rátör, melynél a burkolat rejtett melege a tűzhelyhez vezetendő folyékony, illetőleg gázalakú anyagok elpárologtatására és túlhevítésére használtatik föl, míg a fölső részben uralkodó magasabb hőmérséklet egyidejű elvonásával az övek, különösen a redukáló öv magassága korlátoltatik és a generátor fölső része lehetőleg alacsony hőmérsékleten tartatik. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a kályha függélyes hosszmetszetét, míg a 2. ábra az elgázosító fölülnézetét (s) födele nélkül tünteti föl. A generátor, mint szokásos, áll egy (p) tüzelőanyag-adagoló berendezéssel ellátott vasköpenyből, egy (k) rostéllyal ellátott (t) samotfalazatból, egy (i) alrostély-léghozzávezetékből és egy (g) gázelvezető csőből. Minthogy itt az előbb gyakran megkísérelt gőz-túlhevítőrendszerek, mint kanyartűzcsövek és hasonlók, valamint a generátorfejre elhelyezett vízelpárologtatók, mint nem praktikusak, mellőztettek, a következő elrendezés használható. A szokásos samotkibélelés megfelelő magasságban egy elegendő magas gyürűalakú (a) üreges testtel, pl. öntött vasgyűrűvel, melynek falvastagsága a generátor hidegebb övétől a melegebb felé növekedik, helyettesíttetik. Ezt az üreges testet leghelyesebben lépcsőzetesen öntjük. Minden lépcsőfok úgy van egy-egy öntött gyűrűvel beborítva, hogy egymással váltakozóan összekötött túlhevítőkamrák keletkezzenek. míg az egész (a) test fönn egy (o) gyűrűalakú lemezzel van lezárva. A pl. (e)-nél belépő víznek, vagy gőznek előbb a (q) lemez fölött az egész (b) kamrán kell keresztül haladnia, azután bekerül a (c) kamrába, átfutja azt az (r) lemez fölött ellenkező irányban, onnét a (d) kamrába jut, áthalad rajta és a (h) csövön át a rostély alá ömlik. Ha a generátorban karburáit gázt akarunk előállítani, akkor a túlhevítőtől e célra külön ugyancsak váltakozóan elrendezett és (w) lemezekkel ellátott kamrát különítünk el úgy, hogy a karburáló szer körülbelül (f)-nél lép be és az (1) csövön át egy a redukáló övet körülvevő (m) gyű-i rűbe kerül, melyből (n) nyílásokon át a redukáló övbe jut. E túlhevítőtest által, mely fönn még egy (a) samotgyűrű által is födhető be, azt érjük el, hogy alulról fölfelé történő fúvásnál az oxydáló^öv csak bizonyos magasságig einelkedhetik, minthogy az akna magasabb részeiben a meleg legnagyobb része a túlhevítő által abszorbeál-