38440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás endothermikus vegyületeknek hevítés által való előállítására

- 2 — gia által gyorsan és nagy mértékben sűríttetik. A belső holt ponton vagy az előtt (f)-nél az adott esetben szükséges szekundér energia vezethető be és pedig befúvott tüzelőanyag folytán létesített lángképződés által, vagy elektromos szikra előállítása által. A közvetlenül erre következő expanziólöketnél a szelepek még zárva maradnak úgy, hogy a beszorított kompresszióenergia nagyobb részét szabad mechanikai munka gyanánt visszanyerjük. Az ezután hátrafelé mozgó dugattyú negyedik lökete alatt a henger tartalmát a megfelelően megterhelt (a) kibocsátó szelepen át a szabadba, vagy a (W) hőkicserélő edényen való átáramlás után, alkalmas abszorbeáló tartányokba hajtja, melyekben az előállított nitrogén a fölösleges levegőből és a lángképzésnél kapott égéstermékekből ismert módon kimosatik. Minthogy emellett a legnagyobb hőmérséklet magában a keverékben lép föl, ennélfogva a hőmérséklet fölső határa a kompresszorfalak olvadékonyságától független. Célszerű e falakat a gázgépeknél szokásos módon víz által, vagy a komprimálás előtt a falak körül vezetett vegyalkatrészek által mesterségesen hűteni. Minthogy továbbá ezen legnagyobb hőmérséklet csak aránylag rövid időre és indőnként lép föl, ennélfogva a kompresszorfal hőelvezetése folytáni veszteségek lehető kis mértékben tartatnak, különösen ha e falakat a hőelvezetés és vegyi behatások ellen védő anyagokkal (például ólommal vagya nitrogénnak ellentálló grafittal) vonjuk be (vagy a kompresszor belső fölületeit zománcozzuk). Emellett ezen anyagok olymódon is választhatók, hogy az előállítandó vegyületek képződését katalyzátorszerűen elősegítik vagy bevezetik. E célra a kompresszornak a dugattyú által nem súrolt belső fölületeit karborundum, platinaszivacs és alkalmas kötőanyag, mint vízüveg stb., keverékével vonhatjuk be. Minthogy az ily módon kikészített kompresszorok, mint ismeretes, rendkívül nagy belső hőmérsékleteket bírnak ki, ennélfogva a vegyalkatrészeket már alkalmas olcsó hőforrásokon lehető erősen előmelegítve vezethetjük a hengerbe. A hőelőállításra használt kompresszióenergia a közvetlenül erre következő, egészen az endothermikusan lekötött értékig terjedő expanzió által, nagy külső veszteségek nélkül visszanyerhető. Ha az előállítandó vegyület létrehozására a kompreszsziómunkán kívül pótenergia szükséges, ikkor az (akár elektromos szikrák fényívek, akár éghető keverékek, mint sűrített hydrogén, befúvott petróleum alakjával bír) a vegyalkatrészek komprimálása alatt vagy után szorítható be, mely vegyalkatrészek a hely korlátozottsága folytán nem térhetnek ki. A pótenergia fölöslege, melyet tehát az energiát fogyasztó vegyület nem használt el, a kompresszor tartalmát a kompresszió hőmérséklete fölé növeli és így tehát az adott esetben azonnal jrre következő expanziólöket alatt szabad mechanikus energia gyanánt rendelkezésre áll. A kompresszor előnyösen négyütemben dolgozik, azaz négy egymásra következő löket alatt szív, komprimál, expandál és kitol. Minthogy ezen pótenergiát műszakilag véve, valamivel nagyobb értékben kell hozzávezetni, mint amennyi a kivánt vegyület létesítésére épen szükséges, ennélfogva az illető kompresszornak nemcsak külső energiára nincs szüksége, hanem még erőgép gyanánt is szolgál. Az elvonuló gázok melegebbek, mint a beszívott keverék úgy, hogy utóbbi az előző munkafolyamat eltávozó gázai által előmelegíthető. Az eljárás további nagy előnye abban áll, hogy a nagy nyomás a vegyi reakció gyorsaságát és tökéletességét kedvezően befolyásolja, különösen, ha a komprimáló teret akképen választjuk, hogy a komprimálás alatt az össztartalom a szekundér energia bevezetési helyén végighajtatik. Ugyanezen célt azáltal is elérhetjük, hogy a kofnpresszió végén a készre komprimált tartalmat, a fölhasznált sűrítőmunka elvesztésével, azonnal eltávozni hagyjuk és erre a dugattyú a következő löketnél új vegyalkatrészeket szív be, tehát ha a kompresszor két ütemben dolgozik.