38409. lajstromszámú szabadalom • Készülék hajórakományok súlyának önműködő jelzésére
nak az a célja, hogy a vízfölszín ingása és változása át ne vitessék az (a) cső belsejében lévő vízszínre. Egy (d) úszó átviszi az (a) csőben lévő csöndes vízszín változásait az (f) mutatókészüléknek (g) dobjára a (h) zsinór közvetítésével, míg a dobról lefutó zsineg végére az (i) ellensúly működik. Ezen dob zsineghornya határozott alakot nyer a jelen találmány értelmében. Az ellensúly vezetése egy másik (j) csőben történik. A zsineg által működtetett dob úgy viszi át a (d) úszó mozgását a mutatóra, hogy nem a merülési mélység, hanem az ennek megfelelően kiszorított víz súlya legyen leolvasható, ami a hajórakomány súlyával egyértelmű. A víz sűrűsége itt egyelőre l-nek vétetik föl. A merülés változása nem állhat egyenes arányban a megfelelő hajórakomány súlyával, ha tekintetbe vesszük a hajótest, alakját, melynek alakja az egyszerű prismáétól eltér. E szerint a (g) dobnak azon «0» szögfordulása, mely a (c) összsúly adott növekvésének vagy csökkenésének megfelel, valóságban nem fog egyenes arányban állani a hajó «H» merülésével annak különféle értékeinél. Ha empirikusan állapítjuk meg a különféle súlyok hoztartozó merüléseket és a súlylyal arányosnak vesszük föl a dob szögfordulását, akkor a következő értékeket írhatjuk föl: 0' 02 0, 360° C' C2 C3 C H' H2 H3 H Ez esetben a (h) zsineget oly görbén kell futtatni, mely görbénél a C' C2 C3 . . . C hajórakományokkal egyenes arányban fölvett 0' O2 O3 . . . . 360° szögfordulásoknak H' H2 H3 . . . H ívhosszak felelnek meg. Az így szerkesztett vagy próbálgatás alapján megállapított görbe egy kúpra terített csigavonalakat fölvevő (k) horonnyal bíró (g) dobra vihető át (5. ábra). Az 5a. ábra jelzi a horony skematikus alakját a kúpos (g) dobon, jelzi továbbá a (d) úszót és a zsineg végére kötött (i) ellensúlyt. A (d) úszót alakra és súlyra nézve úgy kell konstruálni, hogy az esetben, ha a hajó A sűrűségű vízből A' sűrűségű vízbe átkerülve egy 1 nagyságú merülésváltozást szenved, akkor az úszó merülésváltozása szintén pontosan 1 nagyságú legyen. Ilyen egyenlő merülésváltozás esetében aztán relatív mozgás nem áll be és a (g) dob s vele az (m) mutatólap mutatóállása (5. és 6. ábrák) is változatlan marad. Ily módon tehát a hajórakomány súlyának adatai függetlenek maradnak a víz sűrűségének változásától. Az úszó alakja és súlya, — azon szempontból, hogy két adott határ között a fönti követelménynek megfeleljen, az alábbiak nyomán könnyen meghatározható. A 8. és 9. ábrák egy hajótestet és egy úszót mutatnak be, melyek a A sűrűségű vízből egy az előbbitől csupán végtelen kis értékben eltérő A' sűrűségű vízbe lépnek át. Ha (V) a hajótest vízben lévő részének térfogata, (A) vízszintvonal által lezárt területnek nagysága és 1 a merülés növekménye, ha a A sűrűségű vízből a A' sűrűségűbe megyünk át, amikor is A > A' akkor áll az, hogy vagy általánosságban >='(1) úgy, hogy 1 nagysága meghatározható. Az úszónak, — mely célszerűen rotációs test alakját nyeri, ugyanily «1» darabbal kell merülnie. Legyen a 9. ábrára vonatkozólag a A sűrűségű vízbe merülő (d) úszó vízbe merülő térfogata W, a A' sűrűségű vízbe merülőé W', akkor W A = W' A' Ha a különbség A és A' között eléggé csekély, akkor a merülési többletet kifejező térfogat elemi hengernek fogható föl, amikor ís áll, hogy W' = W + r2 7! 1.
