38408. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes célgömb és hozzávaló nézőke

Megjelent 1907. évi március lió 30-án. MAGY. KIR. SZABADALMI WJg H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 38408. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Egyetemes célgömb és hozzávaló nézőke. LEPOSA JÓZSEF M. KIR. HONVÉDHADNAGY SZEGEDEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius l>ó 11-ike. A jelen találmány tárgya egyetemes célgömb ós hozzávaló nézőke, mely a fegyver találati biztosságát nagyban fokozza. Ismeretesek már oly célgömbök, melyek a célzásnál föllépő hátrányokat — a teljesen vett célgömböt, a finoman vett célgömböt, a célgömb elszorítását vagy a puska elferditését — kiküszöbölni igyekszenek, azonban tökéletes módon ez eddig nem sikerült. így az irányvonal helyes beállítása az ékkel vagy hegyes célgömbbel csak igen nehezen sikerül és mindenképen nagy ügyességet követel meg. Ezért újabban oly célgömböket javasoltak, melyek egy lapos széles fölső éllel bírnak, miáltal a célzás meg van ugyan könnyítve, mert a széles fölső élnek az irányéllel egy magasságba való hozatala biztosabban eszközölhető, mint egy hegyes célgömbcsúcsnak a nézőkében való szabályos elhelyezése, mindamellett ez a célgömb sem felel meg teljesen céljának, mert ez előnnyel szemben a lövéseknek a szélességben való eltérése igen nagy s a célgömböt nem tudjuk pontosan a nézőke közepére állítani, más szóva'l lehetővé kell tennünk, hogy az irányítási hézagok egyenlősége vagy egyenlőtlensége élesen megfigyelhető legyen. A középre állítás mindenképen nehéz dolog, mivel a célgömb és a nézőke oldalélei szög alatt találkoznak, miáltal a hézagok különbözősége nem tűnik föl annyira s nagyon nehezen Ítélhető meg. Természetes következménye ennek, hogy a lövés igen gyakran oldalt eltér. Ezt a hátrányt találmányunk tárgya azáltal küszöböli ki, hogy úgy a célgömb, mint a nézőke téglányalakúak vagyis oldalélei párhuzamosak úgy, hogy a célgömb bármely csekély mérvű oldaltelszorítása az aránylag hosszú csíkok — az irányítási hézagok — egyenlőtlensége folytán azonnal észrevehetővé válik. Azonkívül a jelenlegi ék vagyis hegyes célgömb használata mellett a legnagyobb hiba a lövéseknek magassági eltérésében rejlik, mivel a szem nem képes a hegyes célgömbnek a csúcsát az aránylag széles nézőke fölső élének vonalába pontosan beállítani s tapasztaltak szerint többnyire a nézőke vonala fölé állíttatik, mimellett ezen alig észrevehető hibából kifolyólag túllövéseket eredményezünk. Az egyetemes célgömb fölső éle igen jól és gyorsan állítható be az irányélvonalába, minthogy ezen célgömb oldalai párhuzamosak a nézőke oldalaival és a célgömb és az irányéi között a távolság csak igen csekély s így az esetleges magassági eltérés azonnal szembeötlik. A találmány tárgyát képező célgömb és