38407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés légköri levegő vagy más folyékony közeg befolyására ellenhatások előidézése céljából

fölületet a kormányműre való visszahatása miatt nem szabad nagy sebességekre beren­dezni, azonban némely esetben 200 mjsec, sőt ennél nagyobb sebesség is elérhető. A 3. ábrán föltüntetett alakkal bíró bütyök­föliilet az előre mozgás és visszatérés alkal­mával majdnem egyenlő gyorsulásokat ered­ményez. A gyorsulásokat és a kétféle út leírására szükséges időket különbözőkké tehetjük, ha, mint a 4. ábra mutatja, a szelepet olyan (o) segélyével mozgatjuk, melynek (kl) bü­työkpályáján a szelep fölemelését merede­ken emelkedő (1—2) görbe végzi, míg a szelep lesülyedése a csekély lejtessel ha­ladó (2 — 3) görbén való görbülés alkalmá­val megy végbe. Ha ezen rudat a (q) nyíl irányában, egyenes vonalban, egyenletes se­bességgel mozgatjuk, akkor a föl-és leszál­lás idejei a következő folytonos viszonyok­, .„ , , . 1-2 3—4 5—6 ban allnak egymáshoz -—- = -—- = -—-2—o 4—5 b — 7 s a gyorsulások a kétféle utaknál külön­bözők lesznek. Ilynemű folytonos és egyenletesen moz­gatott pályát kapunk, ha egy célszerűen köralakú (r) tárcsát (5. ábra) úgy képezünk ki, hogy kerületén egyenlőtlenül haladó (k"j bütykök sora foglaljon helyet. Ha ezen tár­csát (s) tengelye körül nagy sebességgel forgatjuk, akkor az (i) rúgó segélyével vagy más módon a tárcsa kerületére nyomott (h) görgő az (a) nyomólapot változó sebes­ségű ide-oda járó mozgásba hozza s a le­vegőnek a fönt fölsorolt célokból haszno­sítandó összenyomása csakis az előremoz­gás alkalmával következik be. Ezen hajtószerkezet előnye abban áll, hogy a hajtótárcsa közvetlenül, minden át­vivő szerkezet nélkül hat a nyomófölületre. Ha az (a) nyomófölület köralakú, akkor tö­mege teljesen szimmetrikusan oszlik el a (h) görgő körül. A görgő pályája az (r) tárcsából kiállhat, vagy a tárcsába lehet mélyesztve s amellett a tárcsával egy darabból készíthető, vagy pedig külön darab gyanánt illeszthető föl. Ha ezen szerkezetet léghajózásnál alkal­mazzuk, akkor az (r) hajtótárcsa forgatása által mindenekelőtt a szerkezet súlyát egyenlítjük ki, vagyis a szerkezetet teher­mentesítjük, azután pedig a forgási sebes­ség fokozása által a nyomófölülettel össze­kötött tárgy fölemelkedését vagy másféle helyváltozását idézhetjük elő. Az (r) tárcsa tetszőleges módon, közvetve vagy közvetlenül hajtható, pl. szíjak vagy fogaskerek segélyével, mint a 6. ábra föl­tünteti és pedig elektromotorok vagy más egyenértékű szerkezetek útján. A hajtómű a nyomófölület egyik vagy másik oldalán rendezhető el. A 6. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a nyomófölület egy (w) köpenyben úgy mozog, mint valamely többé-kevésbbé szorosan tö­mített dugattyú a hengerben. Ennek foly­tán a nyomófölület és a köpeny közé zárt rugalmas közeg váltakozva összenyomatik és kiterjeszkedik s a nyomótest és köpeny (t) és (u) belső föliiletein föllépő ellenhatások kiegyenlítődnek. Ily módon a rugalmas kö­zeg zavaró hatásai a visszatérő mozgás alatt elkerülhetők, tehát ez esetben a nyomó­fölület visszatérése tetszőleges módon mehet végbe. Az 5. ós 6. ábrán föltüntetett berende­zésből egy vagy több is alkalmazható ugyan­azon készülékben s az utóbbi esetben a hajótárcsák közös tengelyre vagy külön ten­gelyekre ágyazhatok. Egymással párhuzamosan két vagy több tengely is elrendezhető, melyek mindegyike egy vagy több hajótárcsát hord. Némely esetben a tárcsák tőlük oldalt elrendezett nyomófölületeket is befolyásolhatnak (7. ábra). Több nyomófölület alkalmazása esetén ezek úgy mozgathatók, hogy az egyes fö­lületek lökései nem egyidejűleg mennek végbe. Ezen célból a hajtótárcsák egymás­hoz képest valamilyen szöggel elforgat­hatok. A hajótárcsa a nyomófölülettel párhu­zamos is lehet s egy, vagy egyidejűleg több nyomófölületet is hajthat, mely esetben a szerkezet magassága lényegesen csökkent­hető. Egyetlen hajtótárcsa helyett egy vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom