38407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés légköri levegő vagy más folyékony közeg befolyására ellenhatások előidézése céljából
Megjelent 1907. évi március lió 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL S Z A B A DAI, MI L EIR A S 88407. szám. V/h. OSZTÁLYEljárás és berendezés légköri levegő vagy valamely folyékony közeg befolyásolására ellenhatások előidézése céljából. LENTZ HUGÓ MÉRNÖK BERLINBEN ÉS BELLENS CHARLES MÉRNÖK NEU1LLY-SUR-SEINEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 21-ike. Jelen találmány tárgya légköri levegő vagy valamely folyékony közeg befolyásolására szolgáló eljárás és berendezés, mely- ! | nek segélyével a levegő vagy folyadék olyan állapotba hozható, hogy bizonyos erősségű dinamikai ellenhatást képes előidézni. Ezen ellenhatás pl. a nehézségi erővel ellenkező irányú lehet és arra használható föl. hogy készülékeket vagy tárgyakat tehermentesítsen, megindítson, alátámasszon, fölsmeljen vagy a térben mozgasson. A mellékelt rajzon a találmány szerinti eljárás végrehajtására alkalmas berendezésnek többféle kiviteli alakja van föltüntetve, és pedig az 1. ábra oly berendezést mutat vázlatosan, melynél egy dugattyú gyanánt működő nyomólap egy hengerben mozog, a 2. ábra oly berendezés vázlatos rajza, ) melynél a tárcsaalakú nyomótest nincs hengerbe zárva, a 3. ábra bütyöktárcsa által befolyásolt görgővel bíró hajtószerkezetet mutat, míg a 4. ábrán látható szerkezetnél a hajtógörgőt bütykÖ3 rúd működteti, mely lüktető mozgást hoz létre; az 5. ábra oly berendezést mutat, melynél a lüktető fölületet köralakú tárcsa befolyásolja, a 6. ábra ezen berendezés módosítását tünteti föl, melynél a nyomólap egyik oldalon nyitott köpenyben mozog, a 7. ábrán végül két hajtótárcsával bíró berendezés látható, melynél a tárcsák egy vagy több, oldalt elrendezett nyomólapot befolyásolnak. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy egy tetszőleges alakú fölülettel (pl. tárcsával, dugattyúval stb.) gyors egymásutánban lüktető vagy ide-oda járó mozgást közlünk, melynek gyorsulását a munkafázis alatt igen naggyá tesszük. A fölület olyan lüktető mozgást végez, hogy önmagával mindig párhuzamos marad, vagyis a fölület minden egyes pontja, az anyag alakváltozásaitól eltekintve, az ide-oda járás mindkét fázisa alatt egyenes vonalat ír le. Fontos, hogy a gyorsulás a levegőben a nyomó fölület előremozgása (munkafázisa) alatt nagyobb legyen, mint a hangnak a levegőben való tovaterjedési sebessége, mivel ezen sebességtöbblet hasznosítható. Az igen nagy gyorsulással végbemenő
