38384. lajstromszámú szabadalom • Fölfújható betétlap és használatát lehetővé tevő lábbeli

bal össze van kötve és a gyűrűalakú (f) sarokpárna (j) középnyílásán megy át, hogy eme sarokpárna (g) tömlődarabjával együtt a lábbelisarok egy üregében elhelyezhető legyen. A lábbeli sarka két részből áll: a (k) áttöréssel ellátott (1) fölsőrész az (a) talppal mereven van kapcsolva és egy lefelé irányult (n) karimával ellátott (m) kerettel van csavarok segélyével összekötve, míg az alsó (p) rész az (o) sarok körül forgathatóan van a fölső részre ágyazva és egy vagy több bőrdarabból, továbbá egy fölfelé irányult (r) karimával ellátott, hasonló alakú (q) lemezből áll. A két (1) és (p) rész egyike egy abban eltolható, (s) rúgó nyomása alatt álló (t) megfogó retesszel van fölszerelye, mely a másik sarokrészen alkalmazott (u) horogba 1 fogódzik és így a mozgatható sarokrészt a záró helyzetében tartja. Ha a megfogó reteszre kívülről nyomás hat, ezt a kapcsolatot oldjuk és a mozgatható sarokrészt leforgathatjuk, minek következtében a (k) áttörés hozzáférhetővé válik. Hogy a betéttalp a lábbelisarok üregében el ne tolódhassák, illetve ebbe az üregbe be ne léphessen, továbbá, hogy a szelepek járás közben a lábsarokra nyomást ne gyakoroljanak, a lábbelisarok (k) áttörésébe a talp egy (v) nyújtványa nyúlik be, melynek (w) furata és eme furatig érő (x) kivágása van és melyet a tömlővégek bevezetésének megkönynyítésére és a (k) áttörésnek a betéttalp elhelyezésénél és kivételénél való szabaddá tételére felhajlítható. Hogy már most a betéttalp fölfuvatásánál ne domborodjék túlságosan föl, illetve hogy az elég lapos maradjon, a (d) talppárna helyenként (pl. dl) tűző öltések segélyével több egymással közlekedő kamarára vau osztva. A betéttalpnak a lábujjhegyeknek megfelelő végén egy gumiból, bőrből, vászonból vagy más hasonló anyagból készült (y) zsebe van, melybe a betéttalp fölfuvása előtt egy lapos (z) szerszám (5. ábra) végét dugjuk be, hogy segélyével a (p) sarokrész nyitása után a betéttalpat a (k) áttörésen a (c) üregbe be lehessen tolni. A (z) szerszám kihúzása után a betéttalpat fölfújjuk, a (h) szelepeket elzárjuk és azután az (e) tömlődarabot a gyűrűalakú (f) sarokpárnán áthúzzuk és a másik (g) tömlődarabbal együtt, — melyet a sarokpárna alá hajlítunk, — a lábbeli saroküregében helyezzük el, mikor a (v) talprész, melyen a tömlődarabokat áthúztuk, meggátolja, hogy a szelepek a járást akadályozzák. Most már a lábbeli sarkát zárjuk és a két (n) és (r) karima között keletkező hézagot valamely könnyen eltávolítható anyaggal, pl. parafinnal elzárjuk, hogy így a sarokba nedvesség bejutását meggátoljuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fölfújható betéttalp, azáltal jellemezve, hogy a betéttalp két önálló, egy-egy külön szeleppel ellátott tömlők segélyével fölfújható légpárnából áll, hogy így a talp mellső része alatt lévő párnát kisebb mértékben fölfújva, rugalmasabbá tehessük, a sarok nyomását fölvevő párnában pedig nagyobb belső nyomást létesíthessünk. 2. Az 1. alatt védett betéttalp használatát lehetővé tevő lábbeli, azáltal jellemezve, hogy a lábbelisarok két részből áll, melyek közül az egyik a talppal össze van kötve és a tömlődarabok és szelepek befogadására szolgáló üreggel van ellátva, míg a másik rész emez üregnek a betéttalp elhelyezésénél és eltávolításánál való hozzáférhetővé tétele céljából mozgatható. 3. Az 1. alatt védett lábbeli egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a talp és béléstalp között egy üreg van kiképezve, mely oly célból, hogy abba a betéttalp bevezethető legyen, a lábbelisarok üregével közlekedik, mely sarok két része csukló útján van egymással kapcsolva és alkalmas záróberendezés útján köthető össze egymással. 4. A 2. alatt védett lábbeli egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a lábbelisarok üregébe a talp egy fölhajlítható része nyúlik be, melynek megfelelő kivágásai vannak, hogy a lábbelisarokba bevezetendő töraődarabokat és