38382. lajstromszámú szabadalom • Fölszakítható edényzár

LEÍRÁS Fölszakítható edényzár. FABRIK SCHILLER-SCHER VERSCHLÜSSE ACTIENGESELLSCHAFT CÉG GODESBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius hó 12-ike. Pölszakítható edényzáraknál, melyeknél vagy az elzárótag, pld. kupak, födél stb. maga van fölszakító szerkezet gyanánt ki­képezve, vagy külön fölszakító szerkezet, pld. egy drót, bádogcsík stb. van alkalmazva, gyakran előfordul, hogy a tölszakítandó rész szilárdsága nagyobb, mint a fölszakítótagé és hogy ez az elzárás teljes nyílása előtt elszakad. Ez az eset különösen gyakori akkor, mikor a zár anyaga a fölszakítás helyén túlságosan kemény vagy nehezen választható el. Ily keményebb és ellenállóbb szakaszok minden bádogban előfordulnak. Ismeretes ugyanazon az elzáráson több fölszakító szerkezet alkalmazása. Eme nyel­vek azonban az ismert elzárásoknál közvet­lenül egymás mellett és egymáshoz párhu­zamosan voltak elrendezve, tehát a fölsza­kítást mindig ugyanazon a ponton kellett megkezdeni, melyen a fölszakítandó anyag ellenállása ugyanaz. Ily berendezések azonban nem nyújtottak biztosítékot arra nézve, hogy segélyükkel az elzárást minden esetben nyitni lehet. A találmány tárgyát képező elzárásra már most az jellemző, hogy több fölszakító szer­kezettel van fölszerelve, melyek egymással szöget képeznek úgy, hogy az elzárást szük­ség esetében több különböző irányban lehet magában ismert módon belülről kifelé föl­szakítani. Ha mái- most ennél az elrendezésnél az egyik fölszakító szerkezet vagy annak következtében, hogy szilárdsága a kedve­zőtlen szálirány miatt nem elég nagy, vagy pedig annak következtében, hogy a födélnek száliránya következtében igen ellenálló ré­szével kerül szembe, elszakad, a fölszakítást a másik nyelv, melynél a szilárdsági viszo­nyok kedvezőbbek, még mindig lehetővé teszi. Több, egymással szög alatt elrendezett fölszakító szerkezet alkalmazásánál még az a további előny is föllép, hogy a födél szé­lének fölszakítása megkezdésénél ebben magában is létesül egy fölszakító nyelv, melyet a további fölszakításra föl lehet használni, mikor az összes fölszakító szer­kezetek mind elpusztultak. A csatolt rajzon ily fölszakító szerkezetek több foganatosítási alakjai láthatók. Az 1. ábrán fölülnézetben látható elzá­rásnál a kupak (a) födele maga van a föl­szakításra alkalmassá téve úgy, hogy a födélből két (b) és (c) nyelv van részben oly módon kivágva, hogy köztük az (1 — 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom